2011. június 14., 09:262011. június 14., 09:26
A rendezvény célja egyrészt az volt, hogy számba vegyék a megyében működő tánccsoportokat, másrészt pedig az, hogy ismét népszerűvé tegyék a fiatalok körében a magyar néptáncot. Csehi Árpád megyei tanácselnök nyitóbeszédében ígéretet tett arra, hogy a rendezvényt ezentúl évente megszervezik. Enyedi István, a művelődési igazgatóság munkatársa a Krónikának elmondta: megyei szinten 14 csoportról tudnak (melyek közül három lényegében német néptánccsoport, de magyar táncokat is jár), ez azonban figyelembe véve, hogy a lakosság 40 százaléka magyar azt jelenti, hogy igen kevesen foglalkoznak ilyesmivel még amatőr szinten is.
Korábban jobb volt a helyzet, 5–10 évvel ezelőtt például minden szatmárnémeti magyar középiskolának volt saját tánccsoportja, melyet két lelkes tanárnő, Görbe Éva, illetve Csipő Irma vezetett, azonban mára ezek a csoportok megszűntek. Enyedi István szerint elsősorban gyerek-, valamint ifjúsági csoportok működnek a megyében, és azok a fiatalok, akik táncolnak, nagyon lelkesek. Időbeli korlátokat nem szabtak a fellépéseknek annak érdekében, hogy mindenki elő tudja adni a repertoárját. Dicséretesnek nevezte, hogy mindegyik csoport adott elő szatmári táncot, a bogdándiak pedig saját, helybéli táncukat is tudják még. A muzikológus pozitív fejleményként említette, hogy pár hónapja újjáalakult a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese, mely korábban igen szép eredményeket ért el.
Mindemellett úgy véli, tudatosan kell terjeszteni a magyar néphagyományokat a fiatalok körében, különben ezek elveszhetnek. „Manapság az emberek már nem járnak fonóba, dörzsölőbe, ahol néptáncot tanulhatnának, járhatnának magyarázta, hozzátéve: jelenleg az egyetlen hely a néptánc számára a színpad, ezért fesztiválok keretében kell tovább éltetni, illetve törekedni arra, hogy iskolai ünnepségek, falunapok keretében ne maradjon ki a műsorból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!