
Fotó: Bakó Zoltán
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének (RMGE–MAROS) háromtagú küldöttsége indult el szombaton hajnalban Marosvásárhelyről, hogy csaknem félezer kilométeres autózás után félmázsányi búzát adjon át a Magyarok Kenyere program keretében az első gyűjtés színhelyén, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kenderesen.
2014. július 28., 09:572014. július 28., 09:57
„Azt akarjuk, hogy a gazdaszervezet tagjai által összegyűjtött búzából készülő liszt beleolvadjon a magyarok kenyere ünnepén abba a nagy, ötkilós és a kisebb kenyerekbe, cipókba, amelyeket majd a pécsi ünnepen sütnek. Ezek a kenyerek a nemzeti összefogást szimbolizálják, hiszen a liszt, amiből készülnek, a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta régiójából érkezik, s amint ez a nemzet összetartozik, úgy olvad majd egybe a liszt a kenyérben – mondta el útközben a szervezet elnöke, Csomós Attila. Az éjszakából reggelbe nyúló utazás után a 10 órai kezdésre a búza meg is érkezett Kenderesre, ahol a Horthy-ligetben került sor az ünnepélyes átadásra.
Feldíszített fogatok, főként alföldi, de más tájegységekre jellemző viseletű gazdák várakoztak, hogy az általuk összegyűjtött gabonát átadhassák a szervezőknek, hogy majd augusztus 20-án Pécsett kenyérré lényegüljön a búza. A ligetben felállított színpad előtt sorra vonultak el a különböző tájegységek adományozói lovasfogatokkal, amelyeken zsákokban állt a búza, egy katolikus lelkész megáldotta az adományt.
Elsőnek a vidékfejlesztlési minisztérium vezetője, dr. Fazekas Sándor miniszter által felajánlott búzát szállító szekér gördült be. Ezt követte a többi adomány, olykor roskadásig rakott zsákokkal. Végül bejelenették a marosvásárhelyi székhelyű RMGE–MAROS félmázsás adományát. A többezres közönség óriási tappsal jutalmazta az erdélyi gazdákat, olyannal, amilyet csak az első, a miniszteri szekér begördülésekor tapasztaltunk.
Csomós elnök elmondta – ez csak a gyűjtés kisebbik része, amennyit személyautóval el tudtak hozni, további ötszáz kilót egyenesen a Csaba testvér által vezetett alapítványnak juttatnak el. A program pécsi civil kezdeményezésből indult 2011-ben, s a jó szándékú magyar emberek összefogása által az évek folyamán egy nemzet összetartozásának, szolidaritásának jelképévé vált. Pécs városa – mint ötletgazda – immár negyedik alkalommal szervezi meg a gyűjtést.
Valamennyi magyarországi megyéből, a Kárpát-medence magyarlakta településeiről felajánlott búzát gyűjtik össze három helyszínen, majd Pécsre szállítják. Tápióbicskén 27-én, vasárnap gyűjtöttek ünnepélyes keretek között, Sombereken július 31-én. Ezenkívül még 45 gyűjtőpontot jelölt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), ahol folyamatosan folyik a begyűjtés. Augusztus 17-én Mohácson összeöntik, megőrlik a búzát, majd a pécsi pékfesztiválon augusztus 20-án megsütik a kenyereket. A sütésekből megmaradt lisztet – akárcsak a korábbi években – a Dévai Szent Ferenc Alapítvány több mint 2300 árva gyerekének étkeztetésére juttatják el.
Tavaly 100 tonna búzát sikerült összegyűjteni, s ez a mennyiség egy évre biztosította a gyerekek kenyérszükségletét. Újdonság, hogy az idén egy kárpátaljai gyermekotthont is támogatni szándékoznak – a Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon gyermekeit. Mint ismeretes, idéntől Kolozsvár is részt vesz abban a programban, amely által a pécsi városvezetés kezdeményezésére magyarországi és határon kívüli magyarlakta települések közös búzájából sütik meg a magyarok kenyerét. A pécsi polgármesteri hivatal meghívására a kincses város is csatlakozik a testvérvárosi búzacsereprogramhoz, így augusztus 20-án Kolozsváron is megsütik a magyarok kenyerét.
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
szóljon hozzá!