
Varga Csaba szeptember végén hódította meg a Manaszlut
Fotó: Facebook/Varga Csaba
Legutóbbi, 2017-es csúcshódítási élményéről számolt be Varga Csaba nagyváradi hegymászó szerda délután a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban.
2018. január 18., 16:342018. január 18., 16:34
2018. január 18., 16:372018. január 18., 16:37
A Föld nyolcadik legmagasabb hegycsúcsa, a 8163 méter magas Manaszlu oxigénpalack és serpák segítsége nélküli sikeres megmászásáról mesélt Varga Csaba nagyváradi alpinista szerda délután a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. Mint kifejtette,
„Igazából akkor fogalmazódott meg bennem, hogy majd egyszer én is ilyen magas hegyekre szeretnék feljutni. Nekem 2013-ban adódott meg a lehetőség, hogy megmásszam a Gasherbrum II-t, – ez pont abban az évben történt, amikor Zsolt sajnos eltűnt a hegyen –, azelőtt még csak kisebb hétezreseket másztam. Viszont kellő tapasztalattal rendelkeztem, nem vágtam neki egyből egy nyolcezresnek” – magyarázta Varga Csaba, aki 2014-ben feljutott a Broad Peakre, ez után két évig nem sikerült megmásznia további nyolcezer méteres hegyeket.
„Tavaly nagyon sok munkám volt, ezért nem tudtam időt szakítani a hobbimra, és
Köztudott, hogy Nepálban két hegymászószezon van a nyolcezresekre, tavasszal és ősszel, és a Manaszlut elég könnyen meg lehet mászni ősszel – ezért gondoltam azt, hogy szeptemberben megpróbálok feljutni a Föld nyolcadik legmagasabb hegycsúcsára. Tehát ez hirtelen elhatározás volt, szeptember 2-án már a repülőn voltam” – részletezte a hegymászó.
Mint kifejtette, szeptember 27-én jutott fel a csúcsra, de igazából 26-án szeretett volna felérni. „Már szeptember 25-én délután elértem a négyes tábort, és akkor éjjel akartam megpróbálni a csúcstámadást. Éjjel, amikor felkeltem, eléggé fújt a szél, egy kicsit elaludtam, és amikor megébredtem, már késő volt elindulni, ezért még egy napot maradtam a négyes táborban. Az én expedícióm harminc napig tartott Budapesttől Budapestig, ami nagyon rövid idő, mert a többi túrám általában másfél hónapos volt” – fogalmazott az alpinista.
Fotó: Facebook/Varga Csaba
Varga Csaba arról is beszámolt, hogy ő magyar állampolgárként, magyar útlevéllel utazik az expedíciókra, és a statisztikákban mint magyar hegymászó szerepel.
A partiumi zászlót is felvittem a hegyre, amelyet nemrég hoztak létre a regionális identitás erősítése céljából, és ezzel is próbáltam népszerűsíteni a régiót. A zászló kitűzéssel azt szeretném üzenni, hogy Nagyváradról, Romániából is lehet nagyokat álmodni, messzi helyekre eljutni, magas hegyeket megmászni” – hangsúlyozta Varga Csaba.
A kolozsvári előadáson levetítettek egy rövidfilmet, amelyben a nagyváradi alpinista expedíciójába nyerhettek betekintést a jelenlevők. „Sziasztok, barátaim! A Manaszlu csúcsáról üdvözlök mindenkit a Partiumban, Erdélyben, Székelyföldön, Kárpátalján, Felvidéken, Őrvidéken, Délvidéken és az anyaországban. A lényeg a kitartás, ha együtt vagyunk, akkor nem fogunk eltűnni, és erősek maradunk” – mondta a csúcshódításkor Varga Csaba, aki a negyedik magyar állampolgár, aki elérte a Manaszlu csúcsát és a hatodik magyar, aki oxigénpalack nélkül három nyolcezer méternél magasabb hegycsúcson járt.
Mint az alpinista kifejtette,
Az egyik dr. Szabó Levente volt, aki Erőss Zsolttal közösen mászta meg a hegyet, de nem jutott fel a csúcsra, mert mászás közben valahol kicsúszott és életét vesztette. Ő máramarosszigeti, Miskolcon élő mentős orvos volt. 2015-ben pedig a székelyudvarhelyi, de Nyugaton élő Benedek Zoltán ereszkedés közben tűnt el a hegyen.
„Ez alapvetően nem egy nehezen megmászandó hegy, de van egy rész a kettes tábor körül, ahol számtalan gleccserszakadék van és nagyon lavinaveszélyes, itt szoktak előfordulni balesetek. Tavaly, ha jól tudom, csak egy ember halt meg a hegyen, ezért 2017-ben egy nagyon barátságos arcát mutatta meg a Manaszlu” – magyarázta Varga Csaba. A nepáli hegycsúcsot elsőként 1956-ban mászta meg egy japán és egy nepáli hegymászó. A magyarok közül 2009-ben Erőss Zsolt és Barna Dániel, míg 2015-ben Klein Dávid jutott fel a csúcsra.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
szóljon hozzá!