
Varga Csaba szeptember végén hódította meg a Manaszlut
Fotó: Facebook/Varga Csaba
Legutóbbi, 2017-es csúcshódítási élményéről számolt be Varga Csaba nagyváradi hegymászó szerda délután a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban.
2018. január 18., 16:342018. január 18., 16:34
2018. január 18., 16:372018. január 18., 16:37
A Föld nyolcadik legmagasabb hegycsúcsa, a 8163 méter magas Manaszlu oxigénpalack és serpák segítsége nélküli sikeres megmászásáról mesélt Varga Csaba nagyváradi alpinista szerda délután a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. Mint kifejtette,
„Igazából akkor fogalmazódott meg bennem, hogy majd egyszer én is ilyen magas hegyekre szeretnék feljutni. Nekem 2013-ban adódott meg a lehetőség, hogy megmásszam a Gasherbrum II-t, – ez pont abban az évben történt, amikor Zsolt sajnos eltűnt a hegyen –, azelőtt még csak kisebb hétezreseket másztam. Viszont kellő tapasztalattal rendelkeztem, nem vágtam neki egyből egy nyolcezresnek” – magyarázta Varga Csaba, aki 2014-ben feljutott a Broad Peakre, ez után két évig nem sikerült megmásznia további nyolcezer méteres hegyeket.
„Tavaly nagyon sok munkám volt, ezért nem tudtam időt szakítani a hobbimra, és
Köztudott, hogy Nepálban két hegymászószezon van a nyolcezresekre, tavasszal és ősszel, és a Manaszlut elég könnyen meg lehet mászni ősszel – ezért gondoltam azt, hogy szeptemberben megpróbálok feljutni a Föld nyolcadik legmagasabb hegycsúcsára. Tehát ez hirtelen elhatározás volt, szeptember 2-án már a repülőn voltam” – részletezte a hegymászó.
Mint kifejtette, szeptember 27-én jutott fel a csúcsra, de igazából 26-án szeretett volna felérni. „Már szeptember 25-én délután elértem a négyes tábort, és akkor éjjel akartam megpróbálni a csúcstámadást. Éjjel, amikor felkeltem, eléggé fújt a szél, egy kicsit elaludtam, és amikor megébredtem, már késő volt elindulni, ezért még egy napot maradtam a négyes táborban. Az én expedícióm harminc napig tartott Budapesttől Budapestig, ami nagyon rövid idő, mert a többi túrám általában másfél hónapos volt” – fogalmazott az alpinista.
Fotó: Facebook/Varga Csaba
Varga Csaba arról is beszámolt, hogy ő magyar állampolgárként, magyar útlevéllel utazik az expedíciókra, és a statisztikákban mint magyar hegymászó szerepel.
A partiumi zászlót is felvittem a hegyre, amelyet nemrég hoztak létre a regionális identitás erősítése céljából, és ezzel is próbáltam népszerűsíteni a régiót. A zászló kitűzéssel azt szeretném üzenni, hogy Nagyváradról, Romániából is lehet nagyokat álmodni, messzi helyekre eljutni, magas hegyeket megmászni” – hangsúlyozta Varga Csaba.
A kolozsvári előadáson levetítettek egy rövidfilmet, amelyben a nagyváradi alpinista expedíciójába nyerhettek betekintést a jelenlevők. „Sziasztok, barátaim! A Manaszlu csúcsáról üdvözlök mindenkit a Partiumban, Erdélyben, Székelyföldön, Kárpátalján, Felvidéken, Őrvidéken, Délvidéken és az anyaországban. A lényeg a kitartás, ha együtt vagyunk, akkor nem fogunk eltűnni, és erősek maradunk” – mondta a csúcshódításkor Varga Csaba, aki a negyedik magyar állampolgár, aki elérte a Manaszlu csúcsát és a hatodik magyar, aki oxigénpalack nélkül három nyolcezer méternél magasabb hegycsúcson járt.
Mint az alpinista kifejtette,
Az egyik dr. Szabó Levente volt, aki Erőss Zsolttal közösen mászta meg a hegyet, de nem jutott fel a csúcsra, mert mászás közben valahol kicsúszott és életét vesztette. Ő máramarosszigeti, Miskolcon élő mentős orvos volt. 2015-ben pedig a székelyudvarhelyi, de Nyugaton élő Benedek Zoltán ereszkedés közben tűnt el a hegyen.
„Ez alapvetően nem egy nehezen megmászandó hegy, de van egy rész a kettes tábor körül, ahol számtalan gleccserszakadék van és nagyon lavinaveszélyes, itt szoktak előfordulni balesetek. Tavaly, ha jól tudom, csak egy ember halt meg a hegyen, ezért 2017-ben egy nagyon barátságos arcát mutatta meg a Manaszlu” – magyarázta Varga Csaba. A nepáli hegycsúcsot elsőként 1956-ban mászta meg egy japán és egy nepáli hegymászó. A magyarok közül 2009-ben Erőss Zsolt és Barna Dániel, míg 2015-ben Klein Dávid jutott fel a csúcsra.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Lassan lecseng a sívakációk időszaka, a hidegből már elég volt, így nem csoda, ha a gondolataink a nyaralás körül forognak. Összeállításunkban megmutatjuk, hogyan foglaljunk okosan repülőjegyet, és arra is rámutatunk, melyek a 2026-os év utazási trendjei.
Kolozsváron a rendező jelenlétében mutatják be hétfőn este a Beléd estem című új magyar vígjátékot.
szóljon hozzá!