Fotó: Gecse Noémi
Az Északi-sarkon kialakult meleg légtömegek miatt az Európára jellemző nyugatias áramlás megfordult, és a szibériai anticiklon miatt lehűlt a levegő Romániában is – magyarázta a Krónikának Nagy István, a csíkszeredai meteorológiai központ munkatársa.
2018. február 28., 12:472018. február 28., 12:47
A meteorológusok figyelmeztetése szerint csütörtökig a hőmérséklet az egész országban 10–15 fokkal alacsonyabb lesz az ilyenkor megszokottnál. A hőmérséklet-változás okáról, az időjárási viszonyokat befolyásoló tényezőkről Nagy István, a csíkszeredai meteorológiai központ munkatársa beszélt a Krónikának.
Ezt körülbelül 30–40 kilométer magasan kell elképzelni. Ennek az intenzitása, formája, paramétere folyamatosan változik. „Amikor az örvénylés az Északi-sark körül szűkebb körben folyik, de a ciklon intenzív és a sarkkör közelében marad, ez a cirkuláció felhúzódik északra, és ilyenkor nálunk enyhe a tél. Ez a déli áramlatoknak köszönhető, mert a poláris örvény leszűkül, ezért melegebb légtömegek tudnak érvényesülni. Viszont ez a légörvény fel tud töredezni, például két részre válik” – fogalmazott a meteorológus. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy az örvénylés délebbre hatol, és ez hidegebb időjárást okoz Amerikától egészen Európán és Ázsián keresztül. „Jelenleg is ez következett be, Európa nagy részét így érintette a hideg levegő, amely északról áramlott” – magyarázta.
„A cirkumporális örvénylés határát és intenzitását gyakorlatilag az szablya meg, hogy a déli légtömegek és az északi légtömegek között mekkora a hőmérsékleti eltérés. Természetesen a délről jövő, óceáni áramlatok is befolyásolhatják, hogy milyen légtömegek kerülnek be ebbe a körforgásba” – részletezte a meteorológus.
Nagy István meteorológus
Fotó: Rédai Attila
Rámutatott, a szélirány-változásnak köszönhetően a mi régiónkba keletről fog fújni a szél, holott a Földközi-tengeren tovább tart a nyugati áramlás. Viszont ennek az észak-keleti áramlásnak köszönhetően az úgynevezett szibériai anticiklon fagyos levegőt hozott Európa nagy részére. Mint kifejtette, az északkeleti áramlás száraz hideggel járhat, amely kisebb páratartalmú. A Földközi-tenger irányából feláramló nedves, meleg levegő találkozott ezzel a hideg, száraz légtömeggel, amely a csapadékos hatását délen fejti ki. A szakember szerint ezzel magyarázható, hogy jelenleg az ország déli részén erős a havazás, északon pedig kevésbé csapadékos az idő.
Viszont ebben az idöszakban mértek már jóval alacsonyabb hőmérsékletet is, 1965. február 27-én mínusz 32 Celsius-fokot mértek Gyergyóalfaluban, mínusz 26 fokot Csíkszeredában és Maroshévízen. A legalacsonyabb hőmérsékletet Bukarestben 1929-ben mérték, mínusz 25 Celsius-fok volt, ugyanebben az évben Kolozsváron mínusz 32 fokot mutattak a hőmérők. Országos szinten pedig februárban a leghidegebbet 1937-ben mérték, amikor mínusz 36 Celsius-fok volt Iașiban, szinte ugyanolyan alacsony volt a hőmérséklet Csíkszeredában is 1987 februárjában, amikor mínusz 35 Celsius-fokot mértek – olvasható a HotNews.ro portálon.
Megdőlt Budapesten a nappali hidegrekord
Budapesten megdőlt a nappali hidegrekord hétfőn, a legmelegebb órában mínusz 6 foknál is hidegebb volt – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. Azt írták: mostanáig ezen a napon mínusz 5 fok volt a legalacsonyabb maximumhőmérséklet. A februári méréseket tekintve legutóbb 2012 februárjában volt „zord” hideg Magyarországon, akkor a havi középhőmérséklet az egész ország területén fagypont alatti volt: az értékek mínusz 9 és mínusz 1 fok között alakultak. Budapesten a február utolsó napjaitól március elejéig terjedő egyhetes időszakokat vizsgálva a minimumok tekintetében az 1963-as volt eddig a leghidegebb. Akkor mínusz 10,2 fok volt az átlagos minimumérték. Az 1901-től vezetett mérések óta a hőmérsékleti abszolút minimum mínusz 35 fok, amelyet 1940. február 16-án mértek Miskolc-Görömbölytapolcán – olvasható az összegzésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!