Nagy családos madarak

Az április elején, közepén kikelt madarak már alig maradnak el növésben a felnőttektől, csupán a fekete csőrük jelzi, hogy idén látták meg a napvilágot. Kikelt egy hatodik fióka is, azt azonban pár napos korában kilökték a fészekből. Szabó Zoltán szerint nem lehet szenzációnak tekinteni az öt kisgólyás fészket, legfennebb azt lehet mondani, hogy nem gyakori az ilyen népes gólyacsalád. Általában három-négy kisgólya nevelkedik egy fészekben, de szinte minden évben jeleznek hat kisgólyás fészket is. A szülők a megszerezhető táplálék függvényében nevelnek több vagy kevesebb fiókát. A szakemberek egyébként úgy vélik, ma már nem fogy a romániai gólyaállomány, sőt a Székelyföldön gyarapodásnak is indult.

Nem dilemma a „fiókavállalás”

„A mezőgazdasági változások befolyásolják leginkább a gólyák számának alakulását – tudjuk meg Szabó Zoltántól. Ha például esik a vegyi anyagok ára, és nagyobb mennyiségű vegyszer kerül a földekre, ennek következtében több rágcsáló, több rovar pusztul el, és kevesebb táplálék jut a gólyáknak.” Nem tekinthető azonban a felnőtt gólyák tudatos döntésének, hogy hány kisgólyát nevelnek fel, és hányat löknek ki a fészekből. A kilökött gólyák sok esetben már a fészekben elpusztulnak. A tojásokból ugyanis nem egyszerre, hanem általában kétnaponta bújnak ki az újabb fiókák. Mire az utolsó tojás is kikel, a nagyobb fiókák jelentős előnyre tettek szert, és elkapkodják a táplálékot a kisebbek, gyengébbek elől.

Amint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem másik tanárának, Kósa Ferencnek a www.ciconia.ro honlapon közölt dolgozatából kiderül, egyetlen felnőtt gólya naponta mintegy fél kiló táplálékot fogyaszt el, ez mintegy 16 egér súlyának felel meg. A gyorsan fejlődő gólyafiókák táplálékszükséglete ennél is nagyobb. Kósa Ferenc szerint egy négyfiókás gólyapár egy nap alatt 5,8 kilogramm táplálékot is elfogyaszt. „Csak a hiedelem szerint a béka a gólyák eledele – jegyzi meg kérdésünkre Kósa Ferenc. – Esznek persze békát is, de inkább egeret, rovarokat.” A gólyapár 100–800 hektáros területről gyűjti a táplálékot, általában a fészektől 1–3 kilométeres távolságról.

Nyugatról jött fészkelési divat

Ma már megszokott, hogy a gólyafészkeket a villanyoszlopok tetején keressük. Ez a fészkelési mód azonban meglehetősen új divatnak számít a gólyák életében, mely – mint annyi más divat – Nyugat-Európa felől tört be térségünkbe.

Az első, villanyoszlopra rakott gólyafészkeket 1958-ban jegyezték fel Németországban és Csehországban. Egy 2004-es felmérés szerint a romániai gólyafészkek több mint 80 százalékát rakták villanyoszlopra. A Szászvidéken azonban az épületekre rakott gólyafészkek, Olténiában pedig a fákra épített gólyafészkek sem ritkák. A gólyák folyamatosan építik, csinosítják, javítják a fészkeiket, így azok mérete egyre nő. Kósa Ferenc szerint egy-egy gólyafészek akár 1-2 tonnásra is dagadhat.

A hím gólya általában évről évre visszajár a fészkére, de nem biztos, hogy ugyanazzal a tojóval alkot párt minden évben. A felcseperedő kisgólyák augusztusban Afrikába repülnek, ahonnan legközelebb csak három év múlva térnek vissza. Érkezésükkor gyakoriak a gólyacsörték amiatt, hogy ki üljön a családi fészekbe. De mint Szabó Zoltántól megtudtuk, nem törvényszerű, hogy ugyanarra a településre, ugyanabba a fészekbe térjenek vissza. Akár 120 kilométeres szórás is előfordulhat.

Romániában leginkább Szatmár megye, a Bánság, a Székelyföld és a Szászvidék számít a gólyák hazájának. Csíkszentsimonban és a Brassó közeli Keresztényszigeten számolták a legutóbbi felmérés során a legtöbb gólyafészket. E településeken 30 körüli a benépesített fészkek száma.

Tízévente „gólyanépszámlálás”

Ugyan tízévente tartanak „gólyanépszámlálást” Európában, és a legutóbbi alapos számbavételt 2004-ben hirdették meg, a kutatók a köztes időszakokban is igyekeznek minél több adatot begyűjteni. A www.ciconia.ro honlapon on-line megfigyelési bejelentő ív is található. Tavaly mintegy 300 fészek adatait jelentették önkéntes megfigyelők. Ez a romániai fészkek alig több mint öt százaléka. Kósa Ferenc szerint 5500–6000 közöttire tehető a hazai felnőtt gólyapárok száma. Azt is megjegyezte azonban, hogy a kisgólyák hatvan százaléka már az első évben elpusztul. A villanyvezetékek jelentik számukra a legnagyobb veszélyforrást. A repülni tanuló madarakkal gyakran áramütés végez.