2010. április 08., 10:232010. április 08., 10:23
A megközelítés így kézi vezérléssel történt, amit Alan Poindexter parancsnok hajtott végre. A dokkolás a Karib-tenger felett 346 kilométeres magasságban történt közép-európai idő szerint 9 óra 44 perckor. A zsilipek kinyitását követően – körülbelül két órával a csatlakozás után – a személyzet az űrállomás berendezéseit felhasználva a Földre továbbítja azokat a felvételeket, amelyeken korábban az űrrepülőgép állapotát rögzítették.
A Columbia űrrepülőgép katasztrófáját a hőszigetelő hab sérülése okozta 2003-ban. A szigetelés leválása miatt az alatta levő réteg annyira felforrósodott, hogy az űrrepülőgép szétrobbant, hét asztronauta halálát okozva. Azóta az űrsiklók legénysége mindig alaposan átvizsgálja az űrszerkezet hővédő burkolatát: erre a célra egy 30 méter hosszú kar szolgál, amelynek a végén lézerlámpa van.
A Discovery hét űrhajóst, valamint tíz tonna teherszállítmányt – felszerelést és kísérleti eszközöket – vitt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Ez az utolsó teherszállítmányok egyike, amelyet az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) az ISS-re küld, mielőtt – a tervek szerint idén szeptember végéig – kivonja a forgalomból a jelenlegi űrsiklóparkot. A Discovery mostani felbocsátásával idén másodszor indult amerikai űrsikló a világűrbe, ebben az évben még három indítást terveznek.
A Discovery legénysége kilenc napot tölt az űrállomás fedélzetén. Feltöltik az ISS készleteit, felszerelnek egy új ammóniatartályt az ISS külső burkán – emiatt három űrsétát kell tenniük –, és olyan berendezéseket állítanak üzembe, amelyekre sokáig szükség lesz az űrállomás működéséhez az amerikai űrsiklóprogram leállítása után. A NASA a jövőben más országok segítségét veszi majd igénybe ahhoz, hogy űrhajósokat és teherszállítmányokat juttasson el a Nemzetközi Űrállomásra.
Mostantól 13 ember – hat az űrállomáson, hét az űrrepülőgépen – dolgozik az űrbázison. Ez az első alkalom, hogy egyszerre négy nő tartózkodik az ISS-en. Az űrrepülőgépen érkezett két amerikai, Dorothy Metcalf-Lindenburger, Stephanie Wilson, valamint a japán Jamazaki Naoko, míg a Szojuz TMA-18 orosz űrhajóval április 4-én érkezett az ugyancsak amerikai, Tracy Caldwell Dyson. A Discovery a tervek szerint április 18-án tér vissza a Kennedy űrközpontba.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.