
2011. április 28., 08:482011. április 28., 08:48
Európa-szerte folyamatosan csökkennek a természetes vizes élőhelyek területarányai, ezzel veszélyeztetve az ott élő növény- és állatfajok életét. Hasonló helyzet alakult ki Maros megyében is, hiszen a mezőségi, illetve Maros menti természetes tavak, ártéri vizes területek száma és területe az ember tájátalakító tevékenységeinek (folyószabályozás, mocsarak lecsapolása) következményeképp töredékére csökkent. Természetvédelmi szempontból kifejezetten a fenti okok miatt tekinthetők fontosaknak az úgynevezett másodlagos, az ember által kialakított, illetve módosított élőhelyek, mint amilyenek a Radnót környéki halastavak.
Ilyen meggondolásból jelölték ki a szakemberek a csapói és radnóti halastavakat Natura 2000-es természetvédelmi területekké, melyekért a marosvásárhelyi Milvus Csoport felel. A terület egyik fő értékét a gémfélék, ezen belül is a bakcsók jelentik, ugyanis Erdély legnagyobb és legjelentősebb költőtelepe található itt. Az Európai Gazdasági Térség civil alapja által támogatott Konkrét védelmi intézkedések az erdélyi bakcsókolónia megvédésére projekt keretében a Milvus Csoport tagjai többek között egy fészkelősziget kialakítását valósították meg, ugyanis a természetes bakcsófészkeket tartó fűzfák a magas vízállás miatt kiszáradtak, így veszélybe került ez az igen jelentős állomány.
Bár az eredeti elképzelések szerint a fészkelősziget a halastó leeresztésével, majd egy mesterséges, fűzfákkal beültetett sziget létrehozásával alakult volna meg, technikai okok miatt a kivitelezők más alternatíva mellett döntöttek. Így kerültek fémcsövek a halastó fenekére, melyekhez akácfákat erősítettek, majd azokra fonott kosarakat helyeztek el. Ezt követte az anyaggyűjtés (fűzfaágak, gallyak), majd a 40 műfészek véglegesítése. A bakcsó vonuló madár, hazánkban áprilistól októberig figyelhető meg. A hamarosan hazatérő bakcsók remélhetőleg elfogadják a számukra kialakított mesterséges fészkeket, ahol biztonságosan nevelhetik fiókáikat, hiszen a fiatal madarak sikeres kirepülésétől függ az elkövetkezendő évek generációinak léte.
Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
szóljon hozzá!