
A torockói kézműves számára a visszatérő vendégek mindennél többet jelentenek
Fotó: Bede Laura
A festői szépségű Torockó az év minden szakában vonzza a turistákat, a május eleji meleg idő pedig a Fehér megyei település központjában található vendéglátóegységek teraszait is megtöltötte a hétvégén. Bár a lángos és kürtőskalács illata is vonzott, végül mégis a kézműves lekvárokat felsorakoztató faházikóba tértünk be, ahol Czupor Nárcisz Ildikó ismertette a házi készítésű dzsemeket, szörpöket, likőröket, zöldségkrémeket. Az édesanyjától átvett vállalkozást fiával közösen működteti, 45 fajta terméket kínálva, torockószentgyörgyi üzemükben pedig a hagyományokat az új, cukor- és tartósítószermentes igényekkel ötvözik.
2024. május 07., 10:092024. május 07., 10:09
Közel húsz éve foglalkozik ízkészítéssel Czupor Nárcisz Ildikó, aki már 45 fajta terméket kínál a torockói üzletébe betérőknek. Az Europa Nostra-díjas Fehér megyei település központjában található faházikót az édesanyja és nagymamája által készített szőttesek és kézimunkák díszítik, a polcokon pedig magyar és román feliratú, igényes csomagolású dzsemek, szörpök, likőrök, zöldségkrémek sorakoznak. Hétvégi látogatásunk során sárgabarackíz után érdeklődtünk, a torockói kézműves pedig készségesen ismertette két, ebből a gyümölcsből készült termékét: a tartósítószermentes, több barackot tartalmazó, 25 lejes lekvárt, illetve a tartósítószeres, hosszabb szavatossági idejű és egyben olcsóbb, 15 lejes dzsemet.
A turisták gyakran betérnek a Fehér megyei falu központjában található házikóba
Fotó: Bede Laura
Az árakat és a bőséges kínálatot szemlélve megkérdeztük eladónktól, hogy megéri-e manapság ízkészítéssel foglalkozni, válasza pedig felkeltette érdeklődésünket vállalkozásának indulása iránt. Mint mondta, milliomos nem lesz a lekvárfőzésből, de milliárdokat érnek a visszatérő vendégek.
aki az édesanyjától átvett vállalkozást most a fiával közösen működteti.
Czupor Nárcisz Ildikó szeretne olyan értékű termékeket kínálni, amelyek bárki számára megfizethetőek
Fotó: Bede Laura
A torockószentgyörgyi családi telken kialakított üzemben kezdetben csipkebogyólekvárt készítettek, majd erdei gyümölcsökből főztek ízt, mostanra pedig már 45 fajta terméket árusítanak, és a kínálatot tovább szeretnék bővíteni. „Ha a vevők többször emlegetnek egy bizonyos terméket, idővel megpróbáljuk a polcra juttatni. Most főként a cukormentes ízek, szörpök iránt nőtt meg a kereslet, mert egyre több a diabéteszes” – magyarázta a kézműves, kitérve a hozzávalókra is. Mint kifejtette, a dzsemekkel ellentétben a lekvárok egyáltalán nem tartalmaznak tartósítószert, utóbbihoz kis mennyiségű cukrot és gyümölcspektint használnak főzéskor. A szavatossági idejük ezáltal öt évről kettőre csökken, viszont egészségesebbnek tekintik a lekvárokat.
Az üzletet családi örökségű szőttesek és kézimunkák díszítik
Fotó: Bede Laura
„Mást nem is szeretnénk gépesíteni. Bár így nehezebb a munka, nem vész el a hagyományos jellege” – jegyezte meg a kézműves lekvárkészítő. A hozzávalók beszerzésével kapcsolatban kifejtette, ami megterem Torockó területén, megpróbálják maguk vagy segítséggel begyűjteni, többek közt fenyőrügyet, gombát, csipkebogyót. A többi alapanyagot pedig a környékbeli kistermelőktől vásárolják, a nagyáruházak által nyújtott importárut kerülik.
A torockói üzletben 45 fajta termék közül választhatnak a látogatók
Fotó: Bede Laura
„Szívesen főznénk biotermékből, de amíg egy kilogramm erdei málna 35 lejbe kerül, annyit kellene elkérjünk egy üveg lekvárért, hogy lehet, az átlagkeresetű ember nem tudná megengedni magának. Szeretnénk minél tovább olyan értékű terméket kínálni, amelyhez bárki hozzáférhet.
Hamarosan cukormentes szörpökkel bővül a kínálat
Fotó: Bede Laura
Ugyanakkor a dzsemekkel összehasonítva sokkal nagyobb kereslet mutatkozik a drágább, de több gyümölcsöt tartalmazó, tartósítószermentes lekvárok iránt. Szintén sokan érdeklődnek a cukormentes szörpök iránt, amely még nem szerepel a kínálatban, de Czupor Nárcisz Ildikó idén ezzel is szeretne kísérletezni.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
szóljon hozzá!