Tankó Előd (jobbról a második) a gyimesi népzene egyik alapvető hangszerét, a kezében is látható gardont készíti
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
Ha valóban tökéletes hangszert szeretnénk, általában három évet vesz igénybe egy gardon elkészítése – mondta Tankó Előd. A gyimesbükki népi hangszerkészítő részletesen kifejtette a Krónikának, hogy milyen szempontokra kell odafigyelni a fa kiválasztásakor, megmunkálásakor, kitérve a gyimesi népzene egyik alapvető hangszerének hangolására, a gardon leggyakoribb használatára.
2025. november 22., 18:562025. november 22., 18:56
A gyimesi csángók különleges kísérőhangszerének hagyományát viszi tovább Tankó Előd, aki a csellóra emlékeztető, ütővel és „csipkedéssel”, pengetéssel megszólaltatott ütőgardon készítésének folyamatába avatta be a Krónika olvasóit. Mint mondta, az első és legfontosabb lépés a tökéletes fa kiválasztása: ideális esetben ez a fa a településtől távol, a hegyek között nőjön, kemény talajon, ahol hosszú ideig tart a fagyos időszak.
„Ezek a körülmények lassú növekedést eredményeznek, aminek köszönhetően a fa szerkezete sűrűbb és tömörebb lesz – ez elengedhetetlen a hangszer jó rezonanciájához. A kivágást tél idején szokás elvégezni, és különösen fontos, hogy a fa ág- és csomómentes legyen, mivel ezek rontják a hangzást és a hangszer esztétikáját is. A kivágás után csak az egyenes törzsrészt használjuk fel.
– magyarázta a gyimesbükki népi hangszerkészítő. Hozzátette, ezt követően a törzset pontosan középen kell kettéhasítani, de a fa belsejében futó szál – a bél – nem kerülhet bele a hangszerbe, mert az később repedést okozhat. Ezt a részt – általában egy másfél-két centiméteres csíkot, deszkát – eltávolítják. Végül a gardon testét a kéreghez közelebb eső részekből készítik el, mivel ezek a legalkalmasabbak a hangszertest kialakításához.
A gardon elkészítéséhez háromféle fát használnak: juhart, fenyőt és bükkfát
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
A gyimesi tanító rámutatott, egy gardon elkészítése általában három évet vesz igénybe, ha valóban tökéletes hangszert szeretnénk. Mint kifejtette, a munka az alapanyag gondos előkészítésével kezdődik: a kiválasztott fáról eltávolítják a kérget, majd a belső oldalára sablon segítségével felrajzolják a hangszer pontos formáját. Ezután következik a forma kivágása. A fa szerkezete ilyenkor már jól látszik, és elengedhetetlen, hogy szimmetrikus legyen – a középtengelytől balra és jobbra ugyanazt a mintázatot kell mutatnia. „A fa megmunkálásához különböző eszközöket használunk: nagy és kis kapacsokat, fűrészeket, és ezek segítségével kialakítjuk a gardon testét, amely ekkor még 3-4 cm falvastagságú.
A formázás után a fadarabokat 1,5–2 évig szárítjuk, csak ezután következik a finom megmunkálás. Ekkor már vésőkkel, kisebb kapacsokkal, kaparókkal dolgozunk, és kialakítjuk a végső falvastagságot, amely 1–1,5 cm” – magyarázta a fiatal hangszerkészítő.
Kiemelte, fontos, hogy háromféle fát használnak a gardon elkészítéséhez:
Tankó Előd szerint három évbe telik, míg elkészül a tökéletes gardon
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
Tankó Előd arra is kitért, hogy a húrok juhbélből készülnek, egy méter hosszú húrhoz kb. 28-30 méter juhbélre van szükség, amit nyersen, több rétegben tekernek össze, és fokhagymával kezelnek. A fokhagyma természetes ragasztóként segít, hogy a szálak összetapadjanak, így a húr sokáig használható marad. „A gardonra négy ilyen húr kerül, majd következik a hangolás. Ezt egyvonalas D (Re) hangra végezzük, 440–445 Hz közötti frekvenciára, a használt zenei környezettől függően. Szabadtéri eseményeken célszerű kissé magasabbra hangolni, hogy a hang erőteljesebb legyen, és jobban érvényesüljön a tömegben.
Mint mondta, elsősorban népi zenekarok számára készülnek ezek a hangszerek, de nem kizárólag: óvodák, iskolák, kultúrotthonok és különböző egyesületek részéről is gyakori az érdeklődés. „Különösen gyerekek körében kedvelt, hiszen ritmustanuláskor remekül használható. A tanítók és óvónők is szívesen alkalmazzák, mivel a hangszerhez tartozó gardonpálcával bátran rá lehet ütni – nem sérülékeny, ugyanakkor ősi, mély zúgó hangja van, amit a gyerekek nagyon élveznek. Így a gardon nemcsak a népzene világában, hanem oktatási és közösségi célokra is széles körben használható” – mutatott rá a fiatal pedagógus.
A gyerekek körében is érdeklődés mutatkozik a népi hangszer iránt
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
Tankó Előd arról is beszélt lapunknak, hogy a gyimesi közösség rendkívül élő és elkötelezett a hagyományos események iránt. „Az iskolai tanév mindig egy évnyitó ünnepséggel indul, ahol rendszerint népi hangszerek – különösen hegedű és gardon – is megszólalnak.
Gyimesbükkön a fiatal generáció számára is lehetőséget nyújtanak a hagyományos zene megtanulására
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
A gyimesi hegedű különlegessége, hogy öt húrja van – a szokásos négyen felül egy extra, úgynevezett »zengő A-húr« is rákerül, amit a többi húr alá szerelnek. Ez erőteljesebb, telt hangzást biztosít. A gardon ritmushangszerként elengedhetetlen, míg a furulyák különböző hangolásban kerülnek elő” – magyarázta az orgonán, zongorán, hegedűn, népi és klasszikus furulyán, gardonon játszó tanító.
Mint kifejtette, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének támogatásával számos hagyományőrző eseményt szerveznek Gyimesbükkön, például bálokat a szüret, farsang, húsvét időszakában, nyári gyermektáborokat, vallásos és közösségi rendezvényeket. Ezeknek az eseményeknek rendszerint nemcsak kísérője, hanem meghatározó eleme is a hagyományos zene, amely a Gyimesben szorosan összefonódik a közösségi élettel.
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!