Tankó Előd (jobbról a második) a gyimesi népzene egyik alapvető hangszerét, a kezében is látható gardont készíti
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
Ha valóban tökéletes hangszert szeretnénk, általában három évet vesz igénybe egy gardon elkészítése – mondta Tankó Előd. A gyimesbükki népi hangszerkészítő részletesen kifejtette a Krónikának, hogy milyen szempontokra kell odafigyelni a fa kiválasztásakor, megmunkálásakor, kitérve a gyimesi népzene egyik alapvető hangszerének hangolására, a gardon leggyakoribb használatára.
2025. november 22., 18:562025. november 22., 18:56
A gyimesi csángók különleges kísérőhangszerének hagyományát viszi tovább Tankó Előd, aki a csellóra emlékeztető, ütővel és „csipkedéssel”, pengetéssel megszólaltatott ütőgardon készítésének folyamatába avatta be a Krónika olvasóit. Mint mondta, az első és legfontosabb lépés a tökéletes fa kiválasztása: ideális esetben ez a fa a településtől távol, a hegyek között nőjön, kemény talajon, ahol hosszú ideig tart a fagyos időszak.
„Ezek a körülmények lassú növekedést eredményeznek, aminek köszönhetően a fa szerkezete sűrűbb és tömörebb lesz – ez elengedhetetlen a hangszer jó rezonanciájához. A kivágást tél idején szokás elvégezni, és különösen fontos, hogy a fa ág- és csomómentes legyen, mivel ezek rontják a hangzást és a hangszer esztétikáját is. A kivágás után csak az egyenes törzsrészt használjuk fel.
– magyarázta a gyimesbükki népi hangszerkészítő. Hozzátette, ezt követően a törzset pontosan középen kell kettéhasítani, de a fa belsejében futó szál – a bél – nem kerülhet bele a hangszerbe, mert az később repedést okozhat. Ezt a részt – általában egy másfél-két centiméteres csíkot, deszkát – eltávolítják. Végül a gardon testét a kéreghez közelebb eső részekből készítik el, mivel ezek a legalkalmasabbak a hangszertest kialakításához.
A gardon elkészítéséhez háromféle fát használnak: juhart, fenyőt és bükkfát
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
A gyimesi tanító rámutatott, egy gardon elkészítése általában három évet vesz igénybe, ha valóban tökéletes hangszert szeretnénk. Mint kifejtette, a munka az alapanyag gondos előkészítésével kezdődik: a kiválasztott fáról eltávolítják a kérget, majd a belső oldalára sablon segítségével felrajzolják a hangszer pontos formáját. Ezután következik a forma kivágása. A fa szerkezete ilyenkor már jól látszik, és elengedhetetlen, hogy szimmetrikus legyen – a középtengelytől balra és jobbra ugyanazt a mintázatot kell mutatnia. „A fa megmunkálásához különböző eszközöket használunk: nagy és kis kapacsokat, fűrészeket, és ezek segítségével kialakítjuk a gardon testét, amely ekkor még 3-4 cm falvastagságú.
A formázás után a fadarabokat 1,5–2 évig szárítjuk, csak ezután következik a finom megmunkálás. Ekkor már vésőkkel, kisebb kapacsokkal, kaparókkal dolgozunk, és kialakítjuk a végső falvastagságot, amely 1–1,5 cm” – magyarázta a fiatal hangszerkészítő.
Kiemelte, fontos, hogy háromféle fát használnak a gardon elkészítéséhez:
Tankó Előd szerint három évbe telik, míg elkészül a tökéletes gardon
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
Tankó Előd arra is kitért, hogy a húrok juhbélből készülnek, egy méter hosszú húrhoz kb. 28-30 méter juhbélre van szükség, amit nyersen, több rétegben tekernek össze, és fokhagymával kezelnek. A fokhagyma természetes ragasztóként segít, hogy a szálak összetapadjanak, így a húr sokáig használható marad. „A gardonra négy ilyen húr kerül, majd következik a hangolás. Ezt egyvonalas D (Re) hangra végezzük, 440–445 Hz közötti frekvenciára, a használt zenei környezettől függően. Szabadtéri eseményeken célszerű kissé magasabbra hangolni, hogy a hang erőteljesebb legyen, és jobban érvényesüljön a tömegben.
Mint mondta, elsősorban népi zenekarok számára készülnek ezek a hangszerek, de nem kizárólag: óvodák, iskolák, kultúrotthonok és különböző egyesületek részéről is gyakori az érdeklődés. „Különösen gyerekek körében kedvelt, hiszen ritmustanuláskor remekül használható. A tanítók és óvónők is szívesen alkalmazzák, mivel a hangszerhez tartozó gardonpálcával bátran rá lehet ütni – nem sérülékeny, ugyanakkor ősi, mély zúgó hangja van, amit a gyerekek nagyon élveznek. Így a gardon nemcsak a népzene világában, hanem oktatási és közösségi célokra is széles körben használható” – mutatott rá a fiatal pedagógus.
A gyerekek körében is érdeklődés mutatkozik a népi hangszer iránt
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
Tankó Előd arról is beszélt lapunknak, hogy a gyimesi közösség rendkívül élő és elkötelezett a hagyományos események iránt. „Az iskolai tanév mindig egy évnyitó ünnepséggel indul, ahol rendszerint népi hangszerek – különösen hegedű és gardon – is megszólalnak.
Gyimesbükkön a fiatal generáció számára is lehetőséget nyújtanak a hagyományos zene megtanulására
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
A gyimesi hegedű különlegessége, hogy öt húrja van – a szokásos négyen felül egy extra, úgynevezett »zengő A-húr« is rákerül, amit a többi húr alá szerelnek. Ez erőteljesebb, telt hangzást biztosít. A gardon ritmushangszerként elengedhetetlen, míg a furulyák különböző hangolásban kerülnek elő” – magyarázta az orgonán, zongorán, hegedűn, népi és klasszikus furulyán, gardonon játszó tanító.
Mint kifejtette, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének támogatásával számos hagyományőrző eseményt szerveznek Gyimesbükkön, például bálokat a szüret, farsang, húsvét időszakában, nyári gyermektáborokat, vallásos és közösségi rendezvényeket. Ezeknek az eseményeknek rendszerint nemcsak kísérője, hanem meghatározó eleme is a hagyományos zene, amely a Gyimesben szorosan összefonódik a közösségi élettel.
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!