Tankó Előd (jobbról a második) a gyimesi népzene egyik alapvető hangszerét, a kezében is látható gardont készíti
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
Ha valóban tökéletes hangszert szeretnénk, általában három évet vesz igénybe egy gardon elkészítése – mondta Tankó Előd. A gyimesbükki népi hangszerkészítő részletesen kifejtette a Krónikának, hogy milyen szempontokra kell odafigyelni a fa kiválasztásakor, megmunkálásakor, kitérve a gyimesi népzene egyik alapvető hangszerének hangolására, a gardon leggyakoribb használatára.
2025. november 22., 18:562025. november 22., 18:56
A gyimesi csángók különleges kísérőhangszerének hagyományát viszi tovább Tankó Előd, aki a csellóra emlékeztető, ütővel és „csipkedéssel”, pengetéssel megszólaltatott ütőgardon készítésének folyamatába avatta be a Krónika olvasóit. Mint mondta, az első és legfontosabb lépés a tökéletes fa kiválasztása: ideális esetben ez a fa a településtől távol, a hegyek között nőjön, kemény talajon, ahol hosszú ideig tart a fagyos időszak.
„Ezek a körülmények lassú növekedést eredményeznek, aminek köszönhetően a fa szerkezete sűrűbb és tömörebb lesz – ez elengedhetetlen a hangszer jó rezonanciájához. A kivágást tél idején szokás elvégezni, és különösen fontos, hogy a fa ág- és csomómentes legyen, mivel ezek rontják a hangzást és a hangszer esztétikáját is. A kivágás után csak az egyenes törzsrészt használjuk fel.
– magyarázta a gyimesbükki népi hangszerkészítő. Hozzátette, ezt követően a törzset pontosan középen kell kettéhasítani, de a fa belsejében futó szál – a bél – nem kerülhet bele a hangszerbe, mert az később repedést okozhat. Ezt a részt – általában egy másfél-két centiméteres csíkot, deszkát – eltávolítják. Végül a gardon testét a kéreghez közelebb eső részekből készítik el, mivel ezek a legalkalmasabbak a hangszertest kialakításához.
A gardon elkészítéséhez háromféle fát használnak: juhart, fenyőt és bükkfát
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
A gyimesi tanító rámutatott, egy gardon elkészítése általában három évet vesz igénybe, ha valóban tökéletes hangszert szeretnénk. Mint kifejtette, a munka az alapanyag gondos előkészítésével kezdődik: a kiválasztott fáról eltávolítják a kérget, majd a belső oldalára sablon segítségével felrajzolják a hangszer pontos formáját. Ezután következik a forma kivágása. A fa szerkezete ilyenkor már jól látszik, és elengedhetetlen, hogy szimmetrikus legyen – a középtengelytől balra és jobbra ugyanazt a mintázatot kell mutatnia. „A fa megmunkálásához különböző eszközöket használunk: nagy és kis kapacsokat, fűrészeket, és ezek segítségével kialakítjuk a gardon testét, amely ekkor még 3-4 cm falvastagságú.
A formázás után a fadarabokat 1,5–2 évig szárítjuk, csak ezután következik a finom megmunkálás. Ekkor már vésőkkel, kisebb kapacsokkal, kaparókkal dolgozunk, és kialakítjuk a végső falvastagságot, amely 1–1,5 cm” – magyarázta a fiatal hangszerkészítő.
Kiemelte, fontos, hogy háromféle fát használnak a gardon elkészítéséhez:
Tankó Előd szerint három évbe telik, míg elkészül a tökéletes gardon
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
Tankó Előd arra is kitért, hogy a húrok juhbélből készülnek, egy méter hosszú húrhoz kb. 28-30 méter juhbélre van szükség, amit nyersen, több rétegben tekernek össze, és fokhagymával kezelnek. A fokhagyma természetes ragasztóként segít, hogy a szálak összetapadjanak, így a húr sokáig használható marad. „A gardonra négy ilyen húr kerül, majd következik a hangolás. Ezt egyvonalas D (Re) hangra végezzük, 440–445 Hz közötti frekvenciára, a használt zenei környezettől függően. Szabadtéri eseményeken célszerű kissé magasabbra hangolni, hogy a hang erőteljesebb legyen, és jobban érvényesüljön a tömegben.
Mint mondta, elsősorban népi zenekarok számára készülnek ezek a hangszerek, de nem kizárólag: óvodák, iskolák, kultúrotthonok és különböző egyesületek részéről is gyakori az érdeklődés. „Különösen gyerekek körében kedvelt, hiszen ritmustanuláskor remekül használható. A tanítók és óvónők is szívesen alkalmazzák, mivel a hangszerhez tartozó gardonpálcával bátran rá lehet ütni – nem sérülékeny, ugyanakkor ősi, mély zúgó hangja van, amit a gyerekek nagyon élveznek. Így a gardon nemcsak a népzene világában, hanem oktatási és közösségi célokra is széles körben használható” – mutatott rá a fiatal pedagógus.
A gyerekek körében is érdeklődés mutatkozik a népi hangszer iránt
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
Tankó Előd arról is beszélt lapunknak, hogy a gyimesi közösség rendkívül élő és elkötelezett a hagyományos események iránt. „Az iskolai tanév mindig egy évnyitó ünnepséggel indul, ahol rendszerint népi hangszerek – különösen hegedű és gardon – is megszólalnak.
Gyimesbükkön a fiatal generáció számára is lehetőséget nyújtanak a hagyományos zene megtanulására
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
A gyimesi hegedű különlegessége, hogy öt húrja van – a szokásos négyen felül egy extra, úgynevezett »zengő A-húr« is rákerül, amit a többi húr alá szerelnek. Ez erőteljesebb, telt hangzást biztosít. A gardon ritmushangszerként elengedhetetlen, míg a furulyák különböző hangolásban kerülnek elő” – magyarázta az orgonán, zongorán, hegedűn, népi és klasszikus furulyán, gardonon játszó tanító.
Mint kifejtette, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének támogatásával számos hagyományőrző eseményt szerveznek Gyimesbükkön, például bálokat a szüret, farsang, húsvét időszakában, nyári gyermektáborokat, vallásos és közösségi rendezvényeket. Ezeknek az eseményeknek rendszerint nemcsak kísérője, hanem meghatározó eleme is a hagyományos zene, amely a Gyimesben szorosan összefonódik a közösségi élettel.
Fotó: Tankó Előd Facebook-oldala
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Adrian Ahrițculesei hegymászó hétfőn elindult Alaszkába, ahol az észak-amerikai kontinens legmagasabb csúcsát a 6194 méteres McKinley-hegyet (Denali) tervezi megmászni az úgynevezett Hét hegycsúcs kihívás keretében.
Ritkán hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek egyszerűségük ellenére képesek változást hozni egy közösség életében. Borsaújfaluban egy ilyen példa hívta fel magára a figyelmet: a polgármester saját medencéjét bocsátotta a gyerekek rendelkezésére.
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
A legnehezebb szakaszhoz értek a munkagépek a Transzfogarasi út (DN7C) hókotrása során: a lavinaveszélyes térségben a hó vastagsága meghaladja az öt métert – közölte kedden este a brassói székhelyű regionális út- és hídigazgatóság (DRDP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!