Menyasszonykalap, újkalászkoszorú

„A férjem nagyanyja átalvetőben vitte a szalmakalapokat Brassóba eladni” – meséli Szőcs Lajos neje, Magda, amikor végigkalauzol a kőrispataki szalmakalap-múzeumban, és különös látványt nyújtó udvarán, ahol több száz érdekes alakú kő, illetve útjelző tábla vonzza a látogatókat az országból, a különböző kontinensekről. Azt is tőle tudjuk, hogy 2001 óta, amióta felavatták a múzeumot, „a magyar és a román parlament legalább fele megfordult itt.”

A harmadik szalmafonó generáció

Szőcs Lajos és neje a harmadik szalmafonással foglalkozó generáció a Szőcs famíliában. Családjuk négytagú, két fiuk közül a nagyobbik 29 éves, Budapesten adventista teológiára jár. Azelőtt turisztika szakon végzett, több idegen nyelven beszél. A kisebbik politológia szakon szerzett oklevelet, majd mesterizett, és most Etéd község polgármestere, Küsmöd, Siklód, Énlaka, Kőrispatak tartozik a „fennhatósága” alá. „A férjemnek nagyon sok mestersége van. Gazdálkodunk, állatokat tartunk, ezenkívül vendégfogadással is foglalkozunk. Az igazi, helyi ízeket csak a saját nevelésű állatok révén tudom előállítani” – sorolja Magda, hogy miből is élnek meg, miből tartják fenn, bővítik a kalapmúzeumot, ahol nincs belépődíj. Igaz, van egy kis üzletük is, ahol a saját készítésű szalmatárgyakon kívül más kőrispatakiak tárgyait is értékesítik.

Legszebb a menyasszonykalap

A múzeum a csaknem hétszáz lelkes Kőrispatak amúgy hagyományos faluképének különös kis szigete. Magda asszony szakszerűen, igen szívélyesen, jókedvvel mesél mindarról, ami a szalmafonás mesterségéhez tartozik. A múzeum első szobájában a falidíszek, karácsonyfadíszek, a különböző szalmafonatok találhatók: a cakkeny, a kunkorgó – ízlelgetjük a különös szakszavakat. Közel 100 féle szalmakalapot mutat be a múzeum, és nem mindegyik Kőrispatakon készült. „A legszebb, legigényesebb a jobbágytelki menyasszonykalap: ezt a menyasszony készíti a vőlegénynek, saját kezűleg, nagyon vékony fonatból, 11 szálból fonva” – avat be az igen míves portéka készítésének titkaiba Szőcs Magda. Egyébként legkevesebb négy szálból készül egy szalmakalap, Kőrispatakon pedig leggyakrabban 7 szálból fonnak.

Különleges újkalászkoszorú

A múzeum egyik dísze a hatalmas újkalászkoszorú. A kisebbik fiúnak, Lacinak, aki szintén szalmafonóművész, ez volt az első nagyobb munkája: 2001-ben, a múzeum avatásának tiszteletére készítette. A koszorút Magyarországon is kiállították. További két újkalászkoszorút – amelyeken közel egy hétig dolgozik az alkotójuk – egy holland településre vittek innen, és Magyarországra is került belőlük. A kőrispataki templomban található újkalászkoszorú például hatvanöt éves, és molyirtóval, színtelen lakkal kezelik. A koszorúhoz a búzát még zöld, zsenge korában szedik le, így nem hullnak ki a kalászokból a magvak.

A legnagyobb kalap átmérője két méter

A szalmafonáshoz a legjobb az alacor, ez gyengébb minőségű búza szára. A szegények gabonájának is nevezett búzafajta nem alkalmas fogyasztásra, a szára pedig nem szakad, így kiválóan alkalmas kalapkészítésre. A múzeum egyik szobájának nagy részét egy két méter átmérőjű kalap foglalja el – ezzel Szőcsék 2004-ben bejutottak a rekordok könyvébe. A kalapkészítésnél használt másfél méter magasságú vasprés legalább 100 éves, meleg gőz alatt préseli a kalapokat. Régen lábbal hajtott varrógéppel készítették a fonatokból a fejfedőket. Az egy kalapnak való végfonat általában negyven méter hosszú. Megkénezik, majd megmángorolják a fonatot, így az veszít érdességéből, könnyebben lehet varrni. Szőcs Magda 13 olyan erdélyi faluról tud, ahol fonatokat készítenek, ilyen település például Csöb, Bordos, Zsákod, Jobbágytelke, Nagydisznód. Széken igen finom szalmából készül a kalap. Jobbágytelki érdekesség, hogy a szalmaszárnak csak azt a részét használják, ami a tokban van, mert az nagyon fehér.

„Kőrispatak a világ közepe”

Most már több száz irányítótábla látható Szőcsék portáján. „Régebben ki volt írva egy oszlopra, hogy merre vannak Kőrispataktól a közelebbi városok. Férjem azt mondja, hogy Kőrispatak a világ közepe. Ötven kilométerre van ide Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Dicsőszentmárton is. Aztán jöttek a vendégek, s kérdezték, miként lehetne, hogy ők is kiírják, merre és milyen távolságra található az ő szülőhelyük? Leírták, honnan jöttek, s mi legyen a táblán. Udvarhelyen készíttetjük a táblákat, s a megrendelőknek e-mailen keresztül fotót küldünk a kihelyezett táblákról” – meséli Magda asszony. Így most már tudni lehet, hogy milyen irányban és hány kilométerre fekszik Kőrispataktól Budapest, Bukarest vagy akár egy olyan ausztráliai vagy amerikai település, ahonnan az emberek eljutottak Kőrispatakra, a szalmakalap-múzeumba. Az udvaron látható kőgyűjtemény közel 800 darabból áll. Hét-nyolc éve gyűjtik a furcsa alakú köveket, az elsőt a kisebbik Szőcs fiú találta a Küsmöd-patakban. Aztán az egész család elkezdte keresni az érdekes köveket, s páran a falubeliek közül is hozzájárultak a gyűjtemény gyarapításához. Főként a hegyi vízmosásokból gyűjtötték össze az esetenként igen meghökkentő alakú darabokat. Egyeseket csákánnyal, ásóval bányásztak ki a vízmosások medréből.