Megújul az Apor lányok feredője

Az önkénteseket verbuváló, a tervek készítését és a munkálatok levezénylését vállaló Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka mozgalmat a Vinca Minor Egyesület, a Csomád-Bálványos Natura 2000 terület gondnoka hívta meg, hogy közösen újítsák fel az úgynevezett Timsós fürdőket, vagyis az Apor lányok feredőjét. A kezdeményezés célja a régi medencék renoválása, a források védelme, a területet védő utak és korlátok, öltöző, pihenőhelyek kialakítása, az erózióvédelem kialakítása természetes, helyi anyagok felhasználásával. A munkálatok holnap kezdődnek, és augusztus 1-jéig tartnak. Az önkéntesek bázisát a kalákát támogató Grand Hotel Bálványos adja, a helybéliek Sepsibükszádról és Torjáról érkezve naponta kapcsolódnak a közös munkába. A kalákát augusztus 2-án, vasárnap közös táborzáró előadással fejezik be. A terület természetvédelmi szempontból érzékeny, a kalákához ezért csak előzetes bejelentkezés alapján lehet csatlakozni a 0040729-276214 számon vagy a zoltan.para@enviro.ro e-mail címen. A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka mozgalom 15 éve civil kezdeményezésre indult, amelyet azóta is az Ars Topia Alapítvány gondoz. Tíz évig Hargita megyében, ötödik éve Kovászna megyében újult meg az alkalmanként 80-100 magyarországi, erdélyi és külföldi egyetemistákból, fiatal szakemberekből és a helybéliekből álló csapat összefogásával az egykori gyógyerejükről híres, de feledésbe ment vagy elpusztult népi fürdő. Az Apor lányok feredője (a Timsós fürdők) helyén kis területén nyolc különböző ásványvíz-előfordulást találunk, melyek vize egyenként különböző. Apró hamuszínű vagy fehéres színű források bugyognak szanaszét. Ilyen források Európában sehol máshol nem fordulnak elő, szabad kénsavat ugyanis eddig csak Észak-Amerikában, a Rio Vinaigre vizében, a Tennessee állambeli Új Granada meleg forrásaiban, valamint Jáva szigetén találtak. Igazi világritkaság az Apor lányok feredője és környéke, amely geológiai természetvédelmi terület. Bálványos Kézdivásárhelytől 20 kilométernyire északnyugatra a Torja-patak völgyfőjében fekszik. Nevét onnan kapta, hogy építtetője, az Apor család elődje a hagyomány szerint a pogányok legyőzése után ide vonult vissza az ősi isteneket imádni. Vára a hagyomány szerint már Szent István idejében állt, de először csak 1360-ban említik. Valószínűleg az Apor család építtette a 13. században.