
2013. február 03., 19:492013. február 03., 19:49
Február másodika gyertyaszentelő Boldogasszony napja, az ehhez a naphoz kapcsolódó medvés időjóslás szerint ha az állat nem látja meg az árnyékát, már vissza sem megy a barlangba, mert korán kitavaszodik.
Zsúfolásig telt az állatkert előadóterme, legalább kétszáz kisebb-nagyobb gyerek vett részt az előadáson: magyar nyelven folyt a beszélgetés, egy órával korábban a román anyanyelvű gyerekeknek tartottak volna ugyanilyen programot, de senki nem jelentkezett. A gyerekek medvéről készült rajzaikat is elhozták, amelyeket aztán közös kiállításon függesztettek ki. A gyerekek közül sokan tudták, hogy a Göncölszekér a Nagy Medve csillagkép, hogy a szovátai Medve-tó neve onnan ered, hogy a vízfelszín hasonlít egy kiterített medvebőrhöz, és természetesen szó esett Micimackóról, Brumiról, Baluról és más medve-mesefigurákról.
A gyereksereg ellátogatott a medvék kifutójához, hogy megnézze, kinn vannak-e az állatok, amelyeknek eszük ágában sem volt visszabújni odúikba, így mindenki számára kiderült, hogy a tél napjai meg vannak számlálva. A medve időjósi szolgálatának eredete homályos, egyesek szerint az egészet Jókai Mór találta ki, amikor Az új földesúr című művében imigyen ír: „Van aztán egy napja a télnek, aminek »gyertyaszentelő« a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék (...), akkor a medve visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik, talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; (...) Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; (...) akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit, és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét.”
Bakó Zoltán
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.