
Aki Márton-napon libát nem eszik, az egész éven át éhezik – tartja a mondás
Fotó: Pixabay.com
Márton-nap közeledtével a hagyományőrző intézmények, iskolák november 11. körül számos tevékenységgel várják a gyerekeket Erdély-szerte.
2022. november 09., 21:352022. november 09., 21:35
Kolozsváron a korábbi évekhez hasonlóan idén is saját készítésű lámpásokkal borítják fénybe a kincses város magyar óvodásai a Sétateret. A Mikó Óvoda és az Innovatív Oktatásért Egyesület által november 11-re meghirdetett fénymenet a park magyar opera felőli bejáratától indul 17.30-kor, majd körbesétálják a tavat, amit a filagóriánál Márton-napi mulatozás követ.
November 10-én délelőtt Márton-napi libabáb és dekoráció készítésére várják a gyerekeket Ávrám Éva és Simó Ünige irányításával, az eseményen beszélgetnek a novemberi jeles napokról, és élő szavas mesemondást hallhatnak Tekei Erikától. A hagyományőrző szervezet ezenkívül novemberben csutkababa-készítést és csuszatorony-építést is szervez a gyerekeknek az alapítvány székhelyén. További részletek az eseményekről a szervezetek Facebook-oldalán olvashatók.
Egy legenda is fűződik a jeles naphoz, mely szerint miután Márton megkeresztelkedett, misszionáriusként már élete során annyi jó cselekedetet hajtott végre, hogy püspökké akarták avatni. Márton azonban a monda szerint nem vágyott semmilyen hatalomra, így amikor küldöttek érkeztek hozzá, ő a libák óljában próbált elrejtőzni. A zavarodott ludak hangos gágogása leleplezte a bujkálót, így Mártont az akarata ellenére 371-ben a franciaországi Tours város püspökévé avatták.
Aki Márton-napon libát nem eszik, az egész éven át éhezik – tartja a mondás, utalva a hagyományra, hogy Márton püspök búvóhelyét a libák árulták el.
A hagyomány szerint ezen a napon nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Úgy tartják, aki november 11-én éjjel álmodik, az boldog lesz. Boldogságot hozhat az újbortól való spiccesség is, aminek köszönhetően a következő évben megmenekül az illető a gyomorfájástól és a fejfájástól.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
szóljon hozzá!