2011. augusztus 10., 12:232011. augusztus 10., 12:23
Daniele Petrella, a Nápolyi Egyetem archeológusa, aki az olasz régészeti expedíciót irányítja Japánban, úgy véli: Marco Polo nem jutott el a Távol-Keletre, csupán a Fekete-tenger vidékén járt. \"Másodkézből\" származó információt gyűjtött össze, olyan történeteket, amelyek Kínát, Japánt és a Mongol Birodalmat megjárt perzsa kalmároktól származtak. Ezekből született A világ leírása című műve, az első ismert útikönyv – olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.
A kutatók mindenekelőtt azokra a pontatlanságokra, tévedésekre hívják fel a figyelmet, amelyek Marco Polo Kubiláj kán Japán elleni két sikertelen hadjárata (1274 és 1281) leírásában szerepelnek. „Összekeveri a történéseket, felcserélve az első hadjárat eseményeit a másodikéval. Így az első expedíciónak szentelt beszámolójában leírja, hogy a Korea partjait elhagyó mongol flottára még Japán elérése előtt tájfun csapott le, ám ez 1281-ben, a második inváziós kísérlet során történt. Egy szemtanú hogyan keverhetett össze olyan eseményeket, amelyeket hét év választ el egymástól?” – mutatott rá Daniele Petrella.
Az olasz régészek felvetései alátámasztani látszanak egy brit kutató elméletét. Frances Wood, a British Library kínai osztályának vezetője 1995-ben megjelent könyvében szintén azt taglalja, hogy Marco Polo valószínűleg nem jutott tovább a Fekete-tenger vidékénél.
A kutató érvelése szerint, míg a felfedező igen részletesen leírja a korabeli életet, szokásokat, sehol sem említi azt a kínai eljárást, amikor a lányok lábfejét 4-6 éves koruktól erős pólyával szorították össze. Nem szerepelnek az útleírásokban az evőpálcikák, a teázás szokása, ahogy a kínai nagy fal sem.
„A velencei levéltárban nincs semmilyen dokumentum, amelyből arra lehetne következtetni, hogy Marco Polo családjának lettek volna kínai kapcsolatai, hátrahagyott ingóságaik között sem szerepelt egyetlen kínai eredetű tárgy. Az egyik lehetőség, hogy a velencei felfedező egyszerűen lemásolta egy perzsa kalmár feljegyzéseit. Marco Polo kéziratában mindössze 18 olyan mondat található, amelyet egyes szám első személyben osztja meg benyomásait.” – nyilatkozta a The Daily Telegraphnak Frances Wood, aki szerint személyes benyomásokon alapuló beszámoló helyett Marco Polo műve egyfajta középkori adatbázis, amelybe a korabeli távol-keleti ismereteket gyűjtötte egybe.
Marco Polo apjával és nagybátyjával 1271-ben indult keletre, végül 1295-ben tért vissza szülővárosába. 1298-ban a genovaiak fogságába esett, és az itt töltött egy év alatt rabtársának, a pisai Rustichellónak mondta tollba kalandjait. A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai címet viselő könyv nemsokára óriási népszerűségre tett szert. A nagyközönség azonban nem vette komolyan Polo emlékiratait, és a könyvet hamarosan az Il Milioneként (Az egymillió) emlegették, utalva a feltételezett hazugságok számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az élményalapú utazások kerülnek előtérbe a 2026-os turisztikai trendek szerint: a hagyományos nyaralások helyett egyre többen a természetjárást, az agroturizmust, a városok éjszakai felfedezését és a személyre szabott programokat választják.
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!