A kék háttéren a jellegzetes magyar nemzeti színek, a piros, zöld és fehér látható
Fotó: Henn Attila
Egy több mint 80 éves siklódi festett ágy mutatkozik be nemsokára Budapesten a Székelyek – Az örökség formái című kiállítás részeként.
2024. szeptember 11., 18:562024. szeptember 11., 18:56
A bonyolult faragásokkal és élénk festéssel díszített bútordarab a Maros Megyei Múzeum Néprajzi és Népművészeti Osztályának gyűjteményét gazdagítja, de most új fejezet kezdődik történetében: 2024. október 14-től 2025. augusztus 31-ig a budapesti Néprajzi Múzeumban állítják ki – jelentette be közösségi oldalán a Maros megyei intézmény.
Fotó: Henn Attila
Mint írták, a Hargita megyei Siklódról származó, minősített műtárgyként számon tartott 20. századi bútordarab előlapján az 1942-es évszám látható. A két, virág- és madármotívumokkal díszített támlát sokszögletű faragott és festett lábak tartják. A kék háttéren a jellegzetes magyar nemzeti színek, a piros, zöld és fehér látható.
A festett farészek restaurálását a szakterületen végzett és mesterszakos hallgatókból álló csapat végezte
Fotó: Henn Attila
A már 1966-ban megvásárolt darab végre bekerült a restaurátorok látószögébe, mivel állapota nem tette alkalmassá a kiállításra. A festett farészek konzerválását és restaurálását a szakterületen végzett és mesterszakos hallgatókból álló csapat (Gyarmati Mátyás, Movilă Alin) végezte el Raluca Dumitrescu, a Maros Megyei Múzeum Műtárgyvédelmi Osztályának vezetője gondos koordinálása mellett.
Fotó: Henn Attila
A fémrészeket András Tihamér fémrestaurátor állította helyre. A különböző anyagok számos kihívás elé állították a szakembereket, de a fáradságos munka eredménye most már a nagyközönség számára is látható – olvasható a közgyűjtemény honlapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!