Az első magántulajdonú múzeum nyílik meg a Homoród mentén a Homoródszentmártonban élő László Árpád tárgyaiból, aki évtizedek óta gyűjti a környékbeli régi paraszti életforma tárgyi hagyatékát.
2014. július 02., 19:262014. július 02., 19:26
A 37. Homoródszentmártoni Művésztelep nyári alkotótáborának zárása előtt, pénteken délután 5 órakor nyitják meg a nagyközönség előtt a László Árpád által létrehozott és működtetett Múlt Idők Háza falumúzeumot. Lászlónak tulajdonképpen gyűjtenie sem kellett, hiszen a nagyapai öröksége egyben maradt, csupán azt egészítette ki a községben fellelhető eszközökkel.
László Udvarhelyen fémipari szakon képezte magát, majd az egykori Gábor Áron Mezőgazdasági Gépgyárban dolgozott, az üzem a rendszerváltozás után fokozatosan leépült, dolgozóit szélnek eresztették. Új szakmát tanult, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet keretében beiratkozott a kántorképzőbe.
„Prímás voltam egy népi zenekarban, előtte pedig négy évig jártam Tárkányi Jánoshoz, aki a Venyige zenekar alapembere és az udvarhelyi Művelődési Ház szakoktatója volt. Úgyhogy elvégeztem Kolozsváron ezt az iskolát; 1995-től vagyok teljes rangú és jogú énekvezér” – mondta el László Árpád, aki munkája mellett folyamatosan gyűjtötte a tárgyakat.
A nagyapa háza majdhogynem változatlanul vészelte át az elmúlt másfél évszázadot. A kettős osztatú épület ajtói, ablakai, padlózata és gerendázata arról árulkodik, hogy a tizenkilencedik század első harmadából származhat. A nagyszülők házában már régebben is falumúzeumot szeretett volna nyitni, hiszen a gyűjteményben majdnem hiánytalanul megmaradtak az elődöktől maradt szerszámok: szekerek, kötőfékek, eke, borona, taliga, járom.
Olyan kézműves műhelye van, amelyben a nagyapa hajdanán, amikor még nem voltak traktorok, illetve gumirádlis szekerek, kerekesként dolgozott. A ház szobái közül az egyik, a tisztaszoba teljes bútorzata eredeti, a másikban pedig szövőszéket is találunk a hétköznapi élet kellékei mellett, amelyen a népi kelme- és szőnyegszövés bármikor bemutatható.
A múzeum alapítója nem egyedül végezte a gyűjtőmunkát, felesége, László Ildikó is hasonló szenvedéllyel dolgozott mindvégig, s a következőkben rá tartoznak az „asszonyi dolgok”: a hagyományos főzés, a szövés, fonás, varrás és hímzés tudományának bemutatása és továbbadása. Mivel a Homoródszentmártoni Művésztelep vendégei évek óta visszajárók, László baráti viszonyt ápol vélük, így sok tanácsot és segítséget kapott tőlük egy-egy tárgy konzerválására, restaurálására vonatkozóan.
Az épület közel van a Román Viktor szobrász műveiből létrehozott kiállítóhelyhez, ami előnyére szolgál. Az utóbbi napokban nevet is adtak a kis múzeumnak, a Kalló László képzőművész által festett „cégéren” az áll, hogy: Múlt Idők Háza. Homoródszentmárton község falvaiban még nagyon sok régi parasztház sértetlenül, eredeti formájában áll.
Egyiket-másikat közülük szépen konzerválták és felújították, de nem jellemző, hogy a mai tulajdonosok mindannyian kellő érzékkel bánnának a múlt relikviáival, holott ezek összessége, a meghagyott falukép jó hírt, turisztikai és népművészeti értékesítést, jövedelemforrást jelenthetne számukra.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!