Illusztráció a lucaszék készítéséről
Fotó: szegedem.hu
Termékenységvarázslás, házasság- és időjárásjóslás, bizonyos női munkák tiltása egyaránt fűződik a december 13-ai Luca napjához. Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató a jeles naphoz kapcsolódó hiedelmekről és szokásokról, erdélyi előfordulásukról beszélt a Krónikának.
2024. december 10., 08:012024. december 10., 08:01
Szent Luca, Lucia neve a latin „lux” szóból ered, jelentése: fényesség. A Gergely-féle naptárreform előtt ez volt a téli napforduló, egyúttal az esztendő legrövidebb napja, mely az archaikus néphagyományban nagy jelentőséggel bíró időszak, hiszen ilyenkor leghosszabbak az éjszakák, amikor a gonosz, ártó lényeknek bőségesen van idejük a rontásra – magyarázta a Krónika érdeklődésére Cserey Both Zsuzsa. A kolozsvári néprajzkutató rámutatott,
Mint mondta, Luca napján tilos bármilyen tárgyat kölcsönadni, ami az állatok ellátására szolgál, mivel az boszorkány kezére kerülve betegséget, bajt hozhat a házhoz.
Szent Luca nevének jelentése: fényesség
Fotó: Wikipédia
„Orbaiszéken ezen a napon az asszonyok vízkereszt napjáig összekötötték az ollót abban a hitben, hogy így a ragadozó állatok száját is bezárják vele. A női munkák jelentős részét tilos volt végezni, mivel úgy tartották, hogy a fonással, varrással bevarrnák a tyúkok fenekét.
Voltak viszont kifejezetten erre a napra ajánlott munkák, melyekkel a tyúkok termékenységét lehetett elősegíteni. Mindenfajta fejtő-, bontómunkát erre alkalmasnak tartottak, így például tollat fosztottak, hogy a tyúkok könnyen tojjanak” – magyarázta a kézműves.
Hozzátette, mágikus eljárások egész sorával igyekeztek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését elősegíteni. Példaként említette, hogy a Fehér megyei Székelykocsárdon ezen a napon az öregasszonyok megpiszkálták a tyúkokat, hogy jobban tojjanak, a Bihar megyei Siteren a gazdasszonyok Luca-nap éjszakáján megpemetelték a ketrecben alvó tyúkokat – azaz egy seprűszerű, a kenyérsütő kemence takarításához használt eszközt bemártottak a vízbe és meghintették vízzel a szárnyasokat – annak érdekében, hogy bővebben tojjanak és a baromfivész se tudjon kárt tenni bennük.
Cserey Both Zsuzsa arról is beszélt lapunknak, hogy
„Ha azt készítője karácsony éjjelén elvitte az éjféli misére, ráülve megláthatta a boszorkányokat, akik a szarvuk miatt féloldalra hajolva mentek be a templomba. Mára ez a szokás csak szólás formájában él, a lassan készülő munkára szokták mondani, hogy úgy készül, mint a Luca széke” – mutatott rá a szakember.
A múlt évi Luca-napi barangoláson több népszokással is megismerkedhettek a gyerekek
Fotó: Facebook/Heltai FolkCenter
Mint kifejtette, a december 13-ai jeles napra jellemzőek az időjárásjósló eljárások, mint a lucakalendárium és a hagymakalendárium készítése. „Gyümölcsfa ágát vízbe téve, ha az karácsonyra kizöldült, akkor jó, bő termésű évre lehetett számítani. Ugyanezt a célt szolgálta a lucabúza is. A hagymakalendáriummal pedig az elkövetkezendő év időjárását lehetett megjósolni.
havi bontásban, attól függően, hogy az egyes hónapokat jelképező hagymalevelek átnedvesednek-e” – magyarázta a néprajzkutató.
Cserey Both Zsuzsa szerint Luca napjához, akárcsak András és Katalin napjához házasságjósló eljárások is kapcsolódnak, melyek legtöbbjét Luca és karácsony között kellett elvégezni. Példaként hozta fel, hogy Luca napján a lányok 13 cédulát készítenek, ezek mindenikére egy férfinevet írnak. A cédulákat összekeverik és karácsony első napjáig egyet mindennap a tűzbe dobnak. A lányt pedig az a fiú veszi el, akinek neve az utoljára maradt cédulára van írva.
A kincses városban második alkalommal szerveznek Luca-napi barangolást, ahol a résztvevők megismerhetik a jeles naphoz kötődő népszokásokat, és egy családi kvízjátékban felmérhetik megszerzett tudásukat. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Heltai Mesekuckó közös szervezésében megvalósuló rendezvényen ünnepre hangoló mesefoglalkozásra is várják a gyerekeket, majd mézeskalács díszítésre és karácsonyi népdal tanulásra lesz lehetőség. „Végül pedig a Heltai gyermektáncházban pöröghetnek a szoknyák, doboghatnak a csizmák. Hangolódjunk együtt a karácsonyra népi hagyományaink megélésével!” – olvasható a december 13-ai esemény ajánlójában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Elhunyt Deák Bill Gyula, a magyar blues kiemelkedő alakja. Halálhírét a zenész Facebook-oldalán közölték csütörtökön.
Szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, a Krónika pedig ennek apropóján egy vadonatúj, pörgős kihívással készül. Itt a Nyelvvadász – a kvíz, amelyből kiderül, mennyire mozogsz otthonosan a kontinensünk nyelvi útvesztőjében!
Nyolcéves gyerek és 78 éves sakkozó is asztalhoz ült már azokon a sakkdélutánokon, amelyeket egy nagykárolyi testvérpár hívott életre. A fiúk azért kezdték szervezni a találkozókat, mert szerettek volna új ellenfelekkel játszani és tanulni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!