
Vitatechnikákat, kritikus gondolkodást tanulnak a fiatalok az Erdélyi Perpatvar keretében
Fotó: Tornai Szilárd / Facebook
A vitakultúrát honosítaná meg középiskolások körében Erdély-szerte a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) Erdélyi Perpatvar elnevezésű kezdeményezése. Az érvelés-meggyőzés tudományát ismertető képzésekből és többfordulós vetélkedőkből álló vitakör második kiadásának tapasztalatait Tornai Szilárd, a Miért alelnöke, vitaoktató összegezte a Krónikának.
2022. január 14., 20:152022. január 14., 20:15
Nyilvános szónoklatokat tartottak, gondolatokat ütköztettek, a kulturált vitázás szabályait betartva érveltek és győzték meg véleményükről társaikat azok a középiskolás fiatalok, akik részt vettek a Miért – Erdélyi Perpatvar második kiadásának programjain.
amelynek tagjai miután beszédtechnikát tanultak, és elsajátították a vitázás fortélyait, egymás között versenyeztek, majd országos vetélkedő keretében adtak számot tudásukról és bizonyították rátermettségüket a tavalyi év végén Székelyudvarhelyen.
Tornai Szilárd, a Miért alelnöke, vitaoktató a Krónikának elmondta, a kezdeményezés célja kiépíteni a vitakultúrát az erdélyi fiatalok körében, elsajátítani a vitázás alapjait, amit magabiztosan hasznosíthatnak majd a hétköznapi életben.
Hozzátette, a vitakör hiánypótló egész Erdélyben, ugyanis míg két évtizeddel korábban a magyar iskolákban számos vitaklub, disputakör működött, mára már teljesen kiszorult az oktatásból.
Vannak olyan tanárok, akik ők maguk is jártak valamikor vitakörre, fontosnak tartják, hogy diákjaiknak átadják az érvelés-meggyőzés tudományát, ezért becsempészik a kötelező tananyag mellé a vitát is, azonban ez nem általános gyakorlat, a legtöbb diák számára teljesen ismeretlen a vitakultúra” – fogalmazott Tornai Szilárd.
Megjegyezte, a legtöbb fiatalnak ez volt az első tapasztalata, hogy ki kellett állnia közönség elé, és kifejtenie egy háromperces, összefüggő beszédben érveit egy bizonyos témáról, ezért fontosnak tartották, hogy az alapoktól kezdjék a tanulást.
Az Erdélyi Perpatvar foglalkozásai elsősorban a Karl Popper angol filozófus nevéhez fűződő vitastruktúrát követték, amelynek része volt a nyilvános beszéd, a különböző beszédtechnikák megismerése, illetve a logikai érvelés felépítése, ahol
A vitaklubok ülésein változatos témaköröket jártak körül a középiskolások, többek között olyan, sokakat megosztó témákban kellett ütköztetniük gondolataikat, mint az egyenruha kötelezővé tétele az iskolákban, de vitáztak a feminizmusról, a környezetvédelmi problémákról, és a koronavírus elleni oltásról is ki kellett fejteniük véleményüket a meg- győzés szabályait figyelembe véve.
„Ezekről a témákról a fiataloknak legtöbb esetben van álláspontjuk, de a vitakör keretében tényszerűen utána kellett nézniük az információknak, érvelniük kellett a véleményükről, vagy épp meggyőzni annak ellenkezőjéről. Az ilyen jellegű gyakorlatok fejlesztik a kritikus gondolkodást, ami más területeken is hasznosítható” – mondta Tornai Szilárd.
Az itt elsajátított készségek nemcsak a más tantárgyakból való tanulást segítik elő, hanem a vitázás alapszabályainak az ismerete beépül a mindennapi interakciókba, így például álláskereséskor hasznos lehet, ha valakinek fejlett a beszédkészsége.
„Gondoljunk csak egy családi perpatvarra, vagy a férj-feleség közötti veszekedésre, ahol mindenképp előny, ha ismerjük a kulturált vitázás szabályait” – egészítette ki a Miért alelnöke.
Hozzátette, fontosnak tartják, hogy épp középiskolás korú diákoknak tanítsák a vitatechnikákat, ugyanis egy fiatal életében ekkor van az az időszak, amikor mindent kritikus szemmel közelít meg, és saját véleménye van a világról.
Az itt elsajátított kritikus gondolkodás segít a különböző témák mélyebb megértésében, illetve a másik álláspont, szemléletmód megértésében is” – jegyezte meg Tornai Szilárd.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
1 hozzászólás