
Vitatechnikákat, kritikus gondolkodást tanulnak a fiatalok az Erdélyi Perpatvar keretében
Fotó: Tornai Szilárd / Facebook
A vitakultúrát honosítaná meg középiskolások körében Erdély-szerte a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) Erdélyi Perpatvar elnevezésű kezdeményezése. Az érvelés-meggyőzés tudományát ismertető képzésekből és többfordulós vetélkedőkből álló vitakör második kiadásának tapasztalatait Tornai Szilárd, a Miért alelnöke, vitaoktató összegezte a Krónikának.
2022. január 14., 20:152022. január 14., 20:15
Nyilvános szónoklatokat tartottak, gondolatokat ütköztettek, a kulturált vitázás szabályait betartva érveltek és győzték meg véleményükről társaikat azok a középiskolás fiatalok, akik részt vettek a Miért – Erdélyi Perpatvar második kiadásának programjain.
amelynek tagjai miután beszédtechnikát tanultak, és elsajátították a vitázás fortélyait, egymás között versenyeztek, majd országos vetélkedő keretében adtak számot tudásukról és bizonyították rátermettségüket a tavalyi év végén Székelyudvarhelyen.
Tornai Szilárd, a Miért alelnöke, vitaoktató a Krónikának elmondta, a kezdeményezés célja kiépíteni a vitakultúrát az erdélyi fiatalok körében, elsajátítani a vitázás alapjait, amit magabiztosan hasznosíthatnak majd a hétköznapi életben.
Hozzátette, a vitakör hiánypótló egész Erdélyben, ugyanis míg két évtizeddel korábban a magyar iskolákban számos vitaklub, disputakör működött, mára már teljesen kiszorult az oktatásból.
Vannak olyan tanárok, akik ők maguk is jártak valamikor vitakörre, fontosnak tartják, hogy diákjaiknak átadják az érvelés-meggyőzés tudományát, ezért becsempészik a kötelező tananyag mellé a vitát is, azonban ez nem általános gyakorlat, a legtöbb diák számára teljesen ismeretlen a vitakultúra” – fogalmazott Tornai Szilárd.
Megjegyezte, a legtöbb fiatalnak ez volt az első tapasztalata, hogy ki kellett állnia közönség elé, és kifejtenie egy háromperces, összefüggő beszédben érveit egy bizonyos témáról, ezért fontosnak tartották, hogy az alapoktól kezdjék a tanulást.
Az Erdélyi Perpatvar foglalkozásai elsősorban a Karl Popper angol filozófus nevéhez fűződő vitastruktúrát követték, amelynek része volt a nyilvános beszéd, a különböző beszédtechnikák megismerése, illetve a logikai érvelés felépítése, ahol
A vitaklubok ülésein változatos témaköröket jártak körül a középiskolások, többek között olyan, sokakat megosztó témákban kellett ütköztetniük gondolataikat, mint az egyenruha kötelezővé tétele az iskolákban, de vitáztak a feminizmusról, a környezetvédelmi problémákról, és a koronavírus elleni oltásról is ki kellett fejteniük véleményüket a meg- győzés szabályait figyelembe véve.
„Ezekről a témákról a fiataloknak legtöbb esetben van álláspontjuk, de a vitakör keretében tényszerűen utána kellett nézniük az információknak, érvelniük kellett a véleményükről, vagy épp meggyőzni annak ellenkezőjéről. Az ilyen jellegű gyakorlatok fejlesztik a kritikus gondolkodást, ami más területeken is hasznosítható” – mondta Tornai Szilárd.
Az itt elsajátított készségek nemcsak a más tantárgyakból való tanulást segítik elő, hanem a vitázás alapszabályainak az ismerete beépül a mindennapi interakciókba, így például álláskereséskor hasznos lehet, ha valakinek fejlett a beszédkészsége.
„Gondoljunk csak egy családi perpatvarra, vagy a férj-feleség közötti veszekedésre, ahol mindenképp előny, ha ismerjük a kulturált vitázás szabályait” – egészítette ki a Miért alelnöke.
Hozzátette, fontosnak tartják, hogy épp középiskolás korú diákoknak tanítsák a vitatechnikákat, ugyanis egy fiatal életében ekkor van az az időszak, amikor mindent kritikus szemmel közelít meg, és saját véleménye van a világról.
Az itt elsajátított kritikus gondolkodás segít a különböző témák mélyebb megértésében, illetve a másik álláspont, szemléletmód megértésében is” – jegyezte meg Tornai Szilárd.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
1 hozzászólás