Vitatechnikákat, kritikus gondolkodást tanulnak a fiatalok az Erdélyi Perpatvar keretében
Fotó: Tornai Szilárd / Facebook
A vitakultúrát honosítaná meg középiskolások körében Erdély-szerte a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) Erdélyi Perpatvar elnevezésű kezdeményezése. Az érvelés-meggyőzés tudományát ismertető képzésekből és többfordulós vetélkedőkből álló vitakör második kiadásának tapasztalatait Tornai Szilárd, a Miért alelnöke, vitaoktató összegezte a Krónikának.
2022. január 14., 20:152022. január 14., 20:15
Nyilvános szónoklatokat tartottak, gondolatokat ütköztettek, a kulturált vitázás szabályait betartva érveltek és győzték meg véleményükről társaikat azok a középiskolás fiatalok, akik részt vettek a Miért – Erdélyi Perpatvar második kiadásának programjain.
amelynek tagjai miután beszédtechnikát tanultak, és elsajátították a vitázás fortélyait, egymás között versenyeztek, majd országos vetélkedő keretében adtak számot tudásukról és bizonyították rátermettségüket a tavalyi év végén Székelyudvarhelyen.
Tornai Szilárd, a Miért alelnöke, vitaoktató a Krónikának elmondta, a kezdeményezés célja kiépíteni a vitakultúrát az erdélyi fiatalok körében, elsajátítani a vitázás alapjait, amit magabiztosan hasznosíthatnak majd a hétköznapi életben.
Hozzátette, a vitakör hiánypótló egész Erdélyben, ugyanis míg két évtizeddel korábban a magyar iskolákban számos vitaklub, disputakör működött, mára már teljesen kiszorult az oktatásból.
Vannak olyan tanárok, akik ők maguk is jártak valamikor vitakörre, fontosnak tartják, hogy diákjaiknak átadják az érvelés-meggyőzés tudományát, ezért becsempészik a kötelező tananyag mellé a vitát is, azonban ez nem általános gyakorlat, a legtöbb diák számára teljesen ismeretlen a vitakultúra” – fogalmazott Tornai Szilárd.
Megjegyezte, a legtöbb fiatalnak ez volt az első tapasztalata, hogy ki kellett állnia közönség elé, és kifejtenie egy háromperces, összefüggő beszédben érveit egy bizonyos témáról, ezért fontosnak tartották, hogy az alapoktól kezdjék a tanulást.
Az Erdélyi Perpatvar foglalkozásai elsősorban a Karl Popper angol filozófus nevéhez fűződő vitastruktúrát követték, amelynek része volt a nyilvános beszéd, a különböző beszédtechnikák megismerése, illetve a logikai érvelés felépítése, ahol
A vitaklubok ülésein változatos témaköröket jártak körül a középiskolások, többek között olyan, sokakat megosztó témákban kellett ütköztetniük gondolataikat, mint az egyenruha kötelezővé tétele az iskolákban, de vitáztak a feminizmusról, a környezetvédelmi problémákról, és a koronavírus elleni oltásról is ki kellett fejteniük véleményüket a meg- győzés szabályait figyelembe véve.
„Ezekről a témákról a fiataloknak legtöbb esetben van álláspontjuk, de a vitakör keretében tényszerűen utána kellett nézniük az információknak, érvelniük kellett a véleményükről, vagy épp meggyőzni annak ellenkezőjéről. Az ilyen jellegű gyakorlatok fejlesztik a kritikus gondolkodást, ami más területeken is hasznosítható” – mondta Tornai Szilárd.
Az itt elsajátított készségek nemcsak a más tantárgyakból való tanulást segítik elő, hanem a vitázás alapszabályainak az ismerete beépül a mindennapi interakciókba, így például álláskereséskor hasznos lehet, ha valakinek fejlett a beszédkészsége.
„Gondoljunk csak egy családi perpatvarra, vagy a férj-feleség közötti veszekedésre, ahol mindenképp előny, ha ismerjük a kulturált vitázás szabályait” – egészítette ki a Miért alelnöke.
Hozzátette, fontosnak tartják, hogy épp középiskolás korú diákoknak tanítsák a vitatechnikákat, ugyanis egy fiatal életében ekkor van az az időszak, amikor mindent kritikus szemmel közelít meg, és saját véleménye van a világról.
Az itt elsajátított kritikus gondolkodás segít a különböző témák mélyebb megértésében, illetve a másik álláspont, szemléletmód megértésében is” – jegyezte meg Tornai Szilárd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás