Vitatechnikákat, kritikus gondolkodást tanulnak a fiatalok az Erdélyi Perpatvar keretében
Fotó: Tornai Szilárd / Facebook
A vitakultúrát honosítaná meg középiskolások körében Erdély-szerte a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) Erdélyi Perpatvar elnevezésű kezdeményezése. Az érvelés-meggyőzés tudományát ismertető képzésekből és többfordulós vetélkedőkből álló vitakör második kiadásának tapasztalatait Tornai Szilárd, a Miért alelnöke, vitaoktató összegezte a Krónikának.
2022. január 14., 20:152022. január 14., 20:15
Nyilvános szónoklatokat tartottak, gondolatokat ütköztettek, a kulturált vitázás szabályait betartva érveltek és győzték meg véleményükről társaikat azok a középiskolás fiatalok, akik részt vettek a Miért – Erdélyi Perpatvar második kiadásának programjain.
amelynek tagjai miután beszédtechnikát tanultak, és elsajátították a vitázás fortélyait, egymás között versenyeztek, majd országos vetélkedő keretében adtak számot tudásukról és bizonyították rátermettségüket a tavalyi év végén Székelyudvarhelyen.
Tornai Szilárd, a Miért alelnöke, vitaoktató a Krónikának elmondta, a kezdeményezés célja kiépíteni a vitakultúrát az erdélyi fiatalok körében, elsajátítani a vitázás alapjait, amit magabiztosan hasznosíthatnak majd a hétköznapi életben.
Hozzátette, a vitakör hiánypótló egész Erdélyben, ugyanis míg két évtizeddel korábban a magyar iskolákban számos vitaklub, disputakör működött, mára már teljesen kiszorult az oktatásból.
Vannak olyan tanárok, akik ők maguk is jártak valamikor vitakörre, fontosnak tartják, hogy diákjaiknak átadják az érvelés-meggyőzés tudományát, ezért becsempészik a kötelező tananyag mellé a vitát is, azonban ez nem általános gyakorlat, a legtöbb diák számára teljesen ismeretlen a vitakultúra” – fogalmazott Tornai Szilárd.
Megjegyezte, a legtöbb fiatalnak ez volt az első tapasztalata, hogy ki kellett állnia közönség elé, és kifejtenie egy háromperces, összefüggő beszédben érveit egy bizonyos témáról, ezért fontosnak tartották, hogy az alapoktól kezdjék a tanulást.
Az Erdélyi Perpatvar foglalkozásai elsősorban a Karl Popper angol filozófus nevéhez fűződő vitastruktúrát követték, amelynek része volt a nyilvános beszéd, a különböző beszédtechnikák megismerése, illetve a logikai érvelés felépítése, ahol
A vitaklubok ülésein változatos témaköröket jártak körül a középiskolások, többek között olyan, sokakat megosztó témákban kellett ütköztetniük gondolataikat, mint az egyenruha kötelezővé tétele az iskolákban, de vitáztak a feminizmusról, a környezetvédelmi problémákról, és a koronavírus elleni oltásról is ki kellett fejteniük véleményüket a meg- győzés szabályait figyelembe véve.
„Ezekről a témákról a fiataloknak legtöbb esetben van álláspontjuk, de a vitakör keretében tényszerűen utána kellett nézniük az információknak, érvelniük kellett a véleményükről, vagy épp meggyőzni annak ellenkezőjéről. Az ilyen jellegű gyakorlatok fejlesztik a kritikus gondolkodást, ami más területeken is hasznosítható” – mondta Tornai Szilárd.
Az itt elsajátított készségek nemcsak a más tantárgyakból való tanulást segítik elő, hanem a vitázás alapszabályainak az ismerete beépül a mindennapi interakciókba, így például álláskereséskor hasznos lehet, ha valakinek fejlett a beszédkészsége.
„Gondoljunk csak egy családi perpatvarra, vagy a férj-feleség közötti veszekedésre, ahol mindenképp előny, ha ismerjük a kulturált vitázás szabályait” – egészítette ki a Miért alelnöke.
Hozzátette, fontosnak tartják, hogy épp középiskolás korú diákoknak tanítsák a vitatechnikákat, ugyanis egy fiatal életében ekkor van az az időszak, amikor mindent kritikus szemmel közelít meg, és saját véleménye van a világról.
Az itt elsajátított kritikus gondolkodás segít a különböző témák mélyebb megértésében, illetve a másik álláspont, szemléletmód megértésében is” – jegyezte meg Tornai Szilárd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás