Fotó: A szerző felvétele
2011. június 20., 07:352011. június 20., 07:35
A többhektáros parkkal körülvett neobarokk kastélyban évek óta szervezik az Erdélyben egyedülálló, a letűnt korok hangulatát megelevenítő Széchenyi-bált, amelyet a nyolcvanas évek végén Daragics Éva, a Mikes Kelemen Gimnázium történelemtanára kezdeményezett, hogy az ifjúsággal megismertessék a viselkedéskultúra, az etikett előírásait, a klasszikus táncokat. A bálon mindig kötelező a szmoking, a díszmagyar, a kisasszonyok, hölgyek számára a nagyestélyi, az elfogadható szintű tánctudás is javallott. Az idei bált Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke nyitotta meg, felidézve a Széchenyi- bálok történetét. 1864-ben öszszegyűltek gróf Széchenyi István tisztelői, követői, hogy részt vegyenek a Széchenyi-lakomán. Külön serleget készítettek a következő felirattal: „Borúra derű. Nem halt meg, aki honfitársainak emlékezetében él.”
Az első Széchenyi-bált az Országos Széchenyi Szövetség rendezte 1907-ben, ezt követően minden évben volt Széchenyi- bál. A két világháború között több alkalommal akkora volt az érdeklődés, hogy két társasági tag ajánlása volt szükséges ahhoz, hogy báli belépőjegyhez lehessen jutni, idézte fel a történetet Tamás Sándor. Nagy Gábor, a szervező Mikes Kelemen Gimnázium tanára pedig Széchenyi István családfáját ismertette, majd lovas hintón megjelent Széchenyi gróf, akit László Károly színművész, „Puki bácsi” alakított. A bál a már hagyományossá vált forgatókönyv szerint zajlott: megnyílt a kaszinó, az árkosi Barabás-lovarda jóvoltából a hölgyek és urak lovagolhattak, csónakázni lehetett, volt gyönyörű svédasztal és torta. Választottak bálkirálynőt, akit elloptak, és akiért megküzdöttek, és tűztánccal kápráztatták el a több száz résztvevőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!