Lánglovagok találkozója

A hetvenes évek elején egy ausztriai városka, Krumpendorf tűzoltóparancsnoka hívott össze tanácskozásra meg jóízű beszélgetésre német, osztrák és svájci lánglovagokat, s a találkozó annyira jól sikerült, hogy azóta hivatalossá is vált: az európai tűzoltók kétévente összejönnek, mindig más és más országban.

Tűzoltózenekarból utcai zenészek

Gyula városa 1993-ban már egyszer megrendezhette a rangos, fesztiváljellegű eseményt, akkor számítások szerint négy nap alatt annyi valutát váltottak forintra a Békés megyei kisvárosban, mint amennyi a megye OTP-kirendeltségeinek éves forgalma. A tűzoltó-felvonulások, menettánc-bemutatók, sörsátrak és számos egyéb színes program azt a célt is szolgálja, hogy a gyerekekkel, fiatalokkal megismertessék a szakmát, és esetleg a pályára csábítsák őket.

„Az esti baráti beszélgetéseken annyira jó a hangulat – meséli a parancsnok –, hogy a tűzoltózenekarok nem ritkán ki is jönnek a sátrakból, szórakozóhelyekről, és az utcákon muzsikálnak esténként, hogy a járókelők, a turisták is átélhessék a hangulatot.” Arról nem is beszélve, hogy azok a tűzoltók, akik tizenhat évvel ezelőtt részt vettek a csillagtúrán, később visszajöttek a városba civilként, családjukkal vakációzni. Innentől természetesen adott volt a találkozó turisztikai fontossága.

Virágos város

Büszke nép a gyulai, minden alkalmat megragad, hogy megmutathassa a világnak a dél-alföldi virágos város szépségeit, s a dicsekvés távolról sem alaptalan. A 150 évig tartó török uralom után számos német mezőgazdász és iparos telepedett le itt, akik segítettek a gyulaiaknak talpra állni, s a város néhány évszázaddal később Békés megye székhelye lett. Bár 1950-ben elvesztette ezt a funkcióját, s az adminisztratív székhely címét Békéscsaba nyerte el, Gyula még mindig a megye kulturális és turisztikai központjaként szolgál.

A szépen restaurált középkori vár, a mellette található termálfürdő, a belváros teljes területét át- meg átszövő szökőkút-hálózat, az Élővíz-csatorna partján húzódó, rendben tartott zöldövezetek és a vizet sűrűn átszelő romantikus gyaloghidacskák sokakat vonzanak ide, főleg nyáron. A történelmi belváros egyébként az elmúlt években teljesen megújult, főleg olyan uniós pályázatoknak köszönhetően, amelyekhez mindössze 1-1,5 százalékos önrészre volt szükség.  A gyulaiak nagy büszkesége, hogy azóta számos országos és európai díjat nyert el a város: 2008-ban a Kultúra Magyar Városa címet, a városszépítésért Hild János-emlékérmet, valamint tavaly és tavalyelőtt a Virágos Magyarországért-díjat kapta meg.

Biedermeier cukrászda,  fesztiválok

A gyulaiak minden idelátogatónak a Százéves Cukrászdát ajánlják figyelmébe, amely belső berendezésében és a sütemények, édességek ízében is a huszadik század elejének hagyományait őrzi. Maga a cukrászda a nevével ellentétben nem száz, hanem annál sokkal több éve működik, az épület 1801-ben készült el, és 1840-ben alakult süteménybolttá. Mai nevét az 1950-es években kapta, amikor máris túl volt a száz éven.

Az odabent található berendezési tárgyak jó része is a biedermeier korból való, vagy éppen hű mása azoknak, s amikor az 1980-as években helyreállíották az épületet, a reformkori hagyományoknak megfelelően őrizték meg a belső tereket. Gyula egyébként a maga 33 ezer lakosával is egész évben hatalmas nyüzsgésben él, hiszen, mint jól látszik, a város vezetősége már rég rájött, hogy a fejlődés kulcsa a turizmusban rejlik.

A várszínház évi 25 ezer látogatót vonz, a fesztiválok februárban megkezdődnek, akkor, amikor a legtöbb panzió még zárva van, kivéve talán csak a síparadicsomokat és Velencét a karneváli időszakban, Gyulán középkori karnevált rendeznek, ahová a hideg ellenére is rengeteg külföldi látogat el. A kolbász- és pálinkafesztivál évről évre egyre több turistát vonz, zömében magyarországiakat, ám az utóbbi években a nagyon közeli Romániából is egyre többen látogatnak el.

Turisztikai vonzerő: a gyógyvíz

A gyulai várfürdőben évente csaknem egymillióan fordulnak meg. A város legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálvíz, de turisztikai látványosságnak számít a gyönyörű környék is, ahol épült: az Almási-kastély parkjában, amely ma természetvédelmi terület. A gyógy- és strandmedencékből álló fürdő télen is működik, meleg vízű Polip-medencéjében a hidegben is kimerészkedhet a szabad levegőre a fürdőző.

Mozgásszervi megbetegedések kezelésére, idegi bántalmakra, rehabilitációs terápiára vagy egyszerűen csak szórakozni, lubickolni is nyugodtan el lehet látogatni a családközpontúan megszervezett fürdőbe, a gyermekbarát panziókba. A számítások szerint a gyulai tűzoltó-csillagtúra idején a környező települések panziói, hotelei is színültig megtelnek majd, ezért is készül lázasan a város a közelgő nagy eseményre.