Aki nincs ott a közösségi médiában, az nincs – foglalható össze tömören a hazai közélet egyik aranyszabálya. A megállapítás furcsának tűnhet egy olyan ország lakossága esetében, amelynek fele – a bukaresti távközlési minisztérium minap közzétett kimutatása szerint – még soha nem használta az internetet.
2015. április 17., 12:332015. április 17., 12:33
Roppant csalóka képet kapna azonban Romániáról az, aki abból a száraz statisztikai adatból indulna ki, hogy a világhálót használók arányát tekintve az ország az utolsó helyen áll az Európai Unióban. A tavaly novemberben rendezett államfőválasztás végkimenetele például ékesen bebizonyította, hogy igenis megnyerhető egy politikai verseny az internetnek köszönhetően.
A politikatörténetbe „Facebook-forradalomként” bevonult megmérettetésen Klaus Johannisnak, Nagyszeben német nemzetiségű polgármesterének elsősorban az ellenfelével, Victor Pontával és kormányával szembeni felháborodáshullámot meglovagolva sikerült győzelmet aratnia. A külföldön élő románok voksolásának akadályoztatása miatt valósággal felrobbant a közösségi media, és ez a hangulat a liberális politikus malmára hajtotta a vizet.
Johannis tavaly májusban létesített Facebook-oldala a választási kampányban vált hihetetlenül népszerűvé, amikor néhány hét leforgása alatt több százezerrel nőtt a lájkolók száma. Megválasztása után, november végén az első európai politikus lett, akinek több mint egymillió kedvelője van a közösségi oldalon; lájkolóinak száma ma meghaladja a másfél milliót.
Összehasonlításképpen: Angela Merkel német kancellár profilját jelenleg egymillióan, François Hollande francia államfőét és David Cameron brit miniszterelnökét egyaránt 500 ezren kedvelik. Jóformán nem telik el nap anélkül, hogy a román államfő ne fejtené ki a véleményét bejegyzés formájában a korrupcióellenes küzdelemről, a parlament munkájáról vagy szociális-gazdasági kérdésekről.
Nemrég éppen amiatt szólalkozott össze elődjével, hogy „nyugdíjas posztolónak” nevezte a Facebookon ugyancsak aktív Traian Băsescut. A jobbközép politikus azzal vágott vissza utódjának, hogy öszszeszámolta: mandátuma első száz napja során Johannis százhárom bejegyzést posztolt a közösségi oldalon, míg ő „mindöszsze” harmincegyet.
A kommunikáció eme formáját ma már valamennyi mérvadó romániai politikai alakulat és közszereplő előszeretettel és naprakészen használja. Nagyon sok párt és jelölt – elsősorban kampányidőszakban – külön apparátust bíz meg üzeneteinek a világhálóra való eljuttatásával, a különböző viták gerjesztésével.
Aktív szereplője és felhasználója a közösségi médiának Victor Ponta miniszterelnök is, aki a napokban közvetve a Magyar Nemzet egyik cikkét ajánlotta ismerősei figyelmébe. A szociáldemokrata kormányfő a napilapnak a bukaresti hírügynökségek által átvett cikkét lájkolta a Facebookon, miszerint az élelmiszerek áfájának csökkentése nyomán fellendülhet a Magyarországról Romániába irányuló bevásárlóturizmus. „Szívesen látjuk a szomszédainkat” – jegyezte meg mosolyjellel végződő posztjában Ponta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!