Különleges technika, küldetéses tudat – Csontváry-kiállítás a budai Várban

A Honvéd Főparancsnokság felújított épületében megrendezett tárlatot, amelyen Csontváry csaknem 100 festménye és grafikája látható, Lázár János, a magyarországi Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg. Beszédében megköszönte Gulyás Gábor kurátor és minden szervező munkáját, és köszönetet mondott Pécsnek is, amiért számos művet kölcsönadott a december 31-ig tartó kiállításra.

Mint mondta, megérti a pécsiek afölött érzett aggodalmát, hogy a városban lévő gyűjteményt ideiglenesen elmozdították, de hangsúlyozta: nem az a céljuk, hogy ártsanak Pécsnek vagy bármit is elvegyenek a várostól, hanem hogy adjanak valamit az országnak és a világnak. Lázár János szerint a magyar nagyság abban is áll, hogy „ki tudunk lépni a Kárpát-medencéből, és egyetemes tanulságokat tudunk megfogalmazni”.

Úgy vélte, Csontváry utazásai, többek között a Szentföldön végzett alkotómunkája is ezt mutatja. A festő híres magányos cédrusát értelmezve felvetette: a magában álló fa vajon csak a művészt szimbolizálja, vagy hazánkat, sorsunkat is jelképezheti, jelenünket, múltunkat, talán jövőnket is mutathatja. Lázár János kiemelte Gerlóczy Gedeon szerepét Csontváry hagyatékának megmentésében. Felidézte az ismert történetet, amely szerint ha ő nincs, anyagkereskedők vásárolják meg a képeket a jó minőségű vászon miatt.

A magányos cédrus – Csontváry géniusza című tárlatot L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára köszöntőjében az évtized kiállításának nevezte. Mint mondta, még nem dőlt el a felújított Honvéd Főparancsnokság sorsa, de addig is színvonalas kiállításokat szerveznek az épületben. Megjegyezte, hogy a közeli Várkert Bazárban éppen vasárnap zárult le a Csók István-kiállítás, átlépve a 20 ezres látogatószámot. Jelezte azt is, hogy kedden újabb kiállítás nyílik a Várkert Bazárban a száz évvel ezelőtt vívott első világháborúról.

Páva Zsolt, Pécs polgármestere felidézte, hogy a város az állandó Csontváry-kiállítás megszervezésével fontos szerepet játszott abban, hogy a \'70-es évek közepétől végre a szélesebb hazai nyilvánosság is megismerhette a festő életművét. Kiemelte: büszkék arra, hogy a mostani kiállításhoz való hozzájárulásukkal tovább növelhetik ezt az ismertséget. Úgy vélte, Csontváry művészetének egyediségét a különleges technika mellett az a „küldetéses tudat” is adja, amely jól érezhető a művein.

A nagyszabású kiállítás a festő születésének évfordulóján nyílt meg, Áder János köztársasági elnök fővédnökségével. A tavaly felújított Honvéd Főparancsnokság két szintjén, 17 teremben, egy bejárható útvonal mentén állítják ki Csontváry csaknem 100 festményét és grafikáját. A művek körülbelül 40 százaléka érkezett Pécsről, emellett kölcsönöztek képeket a Magyar Nemzeti Galériából és magángyűjtőktől is.

A kiállításhoz számos kisfilm készült, a festő életművét interaktív felületek, Csontváry-szótár ismerteti, egy külön teremben pedig kortárs művészek Csontváry-reflexiói kaptak helyet. A tárlathoz reprezentatív angol-magyar katalógus, múzeumpedagógiai program és foglalkoztató füzet is készült, decemberben pedig a Magyar Nemzeti Galériával együttműködésben Csontváry-konferenciát is tartanak, melynek anyagából szintén kötet jelenik meg.