Különleges tárlat a jégkorszakról a Csíki Székely Múzeumban

A budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című kiállítását látja vendégül január 25-étől a Csíki Székely Múzeum. A két intézmény kapcsolata évekkel ezelőtt kezdődött, a csíki látogatók a természettudományi múzeum gyűjteményéből láthattak már múmiákról, rovarokról szóló, valamint embertani kiállítást is.

„Úgy gondoltuk, hogy a mostanában gyakori képzőművészeti kiállításokat egy kicsit lazítsuk, és ugyancsak attraktív, de tárgyakból álló kiállítást rendezzünk, ami mindenkihez szól. Főleg a fiatalabb korosztályt célozza meg, de nagyszülők, szülők számára is érdekes, különleges az anyag” – fogalmazott lapunknak Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója. A Jégkorszak elnevezésű kiállítást 2008-ban nyitották meg a budapesti Magyar Természettudományi Múzeumban, majd ebből állítottak össze egy kisebb, vándorkiállításra alkalmas anyagot a legfontosabb, legérdekesebb, leglátványosabb darabokból.

Erdélyben öt helyszínen láthatta-láthatja a közönség, Csíkszeredába Gyergyószentmiklósról érkezett, április közepétől pedig Székelyudvarhelyen látogatható. A tárlat az elmúlt jégkorszak élővilágát, létrejöttét és alakulásának folyamatait mutatja be. A kiállítás egyik üzenete, hogy a jégkorszak ma is tartó folyamat, csak épp egyik felmelegedési szakaszában vagyunk, hiszen a Föld történetében visszatérő jelenség – magyarázta Gáspárik Mihály, a Magyar Természettudományi Múzeum paleontológusa, főmuzeológus.

A kiállítás olyan kihalt fajokat is bemutat, amelyek például a barlangrajzokon is szerepelnek, illetve a maradványok alapján tudják a szakemberek, hogy az ősember naponta találkozott velük, esetleg vadászott is rájuk. Így mamut, kardfogú tigris, pézsmatulok csontváza vagy rekonstrukciója is látható lesz a tárlaton. A szakember elmondta, az élővilág egy része a legutóbbi jégkorszak végén bekövetkezett változásokhoz is tudott alkalmazkodni, így fennmaradt.

„A kiállításon ma élő fajokat is megmutatunk, amelyek az elmúlt jégkorszakban éltek a Kárpát-medencében is. Például a rénszarvasból egész csordák éltek itt a leletek tanúsága szerint. A kiállításon az emberről kevés szó esik, főleg a természetes környezet kerül előtérbe, az ember olyan vonatkozásban jelenik meg a kiállításban, hogy hol volt a helye az akkori világban” – mondta el a szakember.