Különleges előadás kelti életre Arany János Toldiját a Budapesti Tavaszi Fesztiválon

A darabhoz egyedi muzsikát komponált a Ghymes együttes tagja, Szarka Gyula, aki három éve már egy egész lemezre való dalt készített Arany János 1846-ban írt műve alapján. A március 23-án bemutatásra kerülő darabban ez a tizenhárom szerzemény is helyet kapott. A Toldi című zenés költemény végső arculata pedig a Román Sándor koreográfussal és Meskó Zsolt rendezővel kiegészült alkotói gárda együttműködéséből született meg.

„A legnehezebb feladat annak eldöntése volt, hogy mely részleteket emeljük ki az eredeti műből, illetve mivel egészítsük ki azt, hiszen Arany János nem színpadra szánta a művét” – mondta el Meskó Zsolt a produkció sajtópróbáján. Az előadás középpontjába a fiúból férfivá válás folyamata került: egy fejlődésregény, amelynek van kezdő- és végpontja. „Elsősorban nem az Arany-féle rettenthetetlen vitéz érdekelt, hanem az út, ahogy egy mélyből induló és még gyilkosságba is keveredő fiatalember a saját megtisztulásán keresztül eljut oda, hogy le tudja tenni a gyilkosság terhét, és képessé váljon olyan feladatok elvégzésére, amelyekben megtalálja önmagát, illetve a világban elfoglalt helyét” – mutatott rá a rendező.

Meskó Zsolt szerint ez a fajta lelki út – amelyet kiemelt a történeti jellegéből – a mai ember számára is izgalmas: együtt gondolkodóvá teheti a közönséget a darabbal. A RaM Colosseum kiépítése erős inspiráció volt a rendező számára, aki egy szakrális teret álmodott a színpad közepére, ahol mintegy szertartásként mutatják be a fiúból férfivá válás útját. A lelki mozgásokat öt lélekhang jeleníti meg, akik narrátorként mesélik el a közönségnek a „beavatási mesét”. Az öt lélek különlegessége, hogy néha belépnek egy-egy figura bőrébe, és mindegyikőjüknek van egy táncos megfelelője, akiket az Experidance Produkció művészei keltenek éltre. Toldi Miklós figurája azonban egyetlen személyben jelenik meg színészként, énekesként és táncosként is.

A főhős szenvedélyét és indulatait három démon idézi meg, akiket Toldi három próbatétellel tud legyőzni. „A népmesei jelleg – amely benne van magában a történetben is – azért jó párhuzam, mert minden népmese egy fejlődéstörténet, amelyet azért mesélnek az idősebbek az ifjabbaknak, hogy olyan tudást adjanak át, amelyet ők már megszereztek, és amelyre szükség van az élet kiteljesítéséhez” – mutatott rá a rendező. A Zoób Kati divattervező jelmezeivel fűszerezett zenés költemény másik különlegessége egy beírt lányalak: egy női szempár, amely 2012-ből érkezik, és keresi a saját férfiját. A nézőtérről érkező alak különös fénytörésbe helyezi az egész történetet, és felerősíti Toldi lelki folyamatait.