Fotó: Nyulas Piroska
A csőszbírók külföldi munkavállalása miatt több székelyföldi településen – köztük Csíkszentdomokoson is – elmarad a szüreti bál, a hagyományos rendezvény népszerűsége ennek ellenére töretlen.
2014. október 01., 18:272014. október 01., 18:27
Csíkszéken például ezen a hétvégén három helyszínen – Csíkszentkirályon, Csíksomlyón és Madéfalván – is rendeznek szüreti bált. A fiatalok népviseletbe öltöznek, lovakon, szekereken vonulnak végig a település utcáin, úgy hívják meg az estére szervezett bálba a helyieket. A legtöbb fiatalt a közösségi élmény mellett a népi hagyományok tovább éltetése ösztönzi.
Habár a tavalyi szüreti bál alkalmával kiválasztották az idei két csőszbírót, ők közben külföldön vállaltak munkát, más pedig nem vállalta el a szervező szerepét a csíkszentdomokosi szüreti bálon – tudtuk meg Karda Lászlótól. A csíkszentdomokosi kultúrház igazgatója hozzátette, a helyi fiatalok közül egyre többen döntenek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét, nem egyedi a két fiatal esete. Értesüléseink szerint Udvarhelyszék több településén – Kápolnásfalun és Szentegyházán – is hasonló okok miatt marad el az idei szüreti bál.
Leszerelt katonákból csőszök
„Korábban a leszerelt katonák voltak a csőszlegények, de mivel most már nincs katonaság, az elmúlt években a 19-20 éves legények vették át a szerepet. Minden évben két legény vállalja a bíró feladatát, ők biztosítják a szükséges kellékeket, foglalják le a termet, a zenészeket, gyűjtik össze a fiatalokat, szervezik meg a táncpróbákat” – fejtette ki Karda.
Hozzáfűzte, az elmúlt években nem csökkent az érdeklődés a bál iránt, a szervező korosztály és az idősebb legények közül mindig kikerült hozzávetőleg húsz vállalkozó, és általuk a húsz csőszpár. Kiemelte, Domokoson nem jellemző, hogy 14-15 éves gyermekek is lóra üljenek, csak huszonéves legények lehetnek csőszök. Bíró pedig csak az lehet, aki már volt csősz, és ismeri a szervezéssel járó teendőket – sorolta.
Meghívás szüreti felvonulással
Míg a csíkszentdomokosi csőszök lovakkal, szekerekkel egészen Karcfalváig levonulnak, és meghívják a szomszéd falvak lakóit is a szüreti bálba, addig Csíkszentmártonban a község – Szentmárton és Csekefalva – utcáit járják be a fiatalok énekszóval.
Domokoson a csőszbírónékat hintón viszik, de a többi legény és leány a csíkszentmártoniakhoz hasonlóan lóháton és szekéren vonul fel. Csíkszentmártonban is a húszévesekből választanak egyetlen, úgynevezett főcsőszt, egyik évben szentmártoni, másik évben csekefalvi legényt – tudtuk meg Gergely Andrástól, a település polgármesterétől.
Az elöljáró azt is elmondta, hogy a bált rendszerint október közepére szervezik – idén október 12-én –, ragaszkodva a hagyományokhoz mindig vasárnapra. A szervező korosztály mellett a fiatalabbak (17 éves korig) is részt vehetnek, így többnyire 30-40 pár székely ruhába öltözött csősz vesz részt a vasárnapi 10 órai szentmisén, majd vonul fel a község utcáin.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!