
Fotó: Pinti Attila
Az elmúlt két évtizedben csaknem 100 millió hektárnyi erdő tűnt el a Föld felszínéről; az erdők fogyása folyamatos, bár lassúbb ütemű, mint korábban volt, és kontinensenként változó tendenciát mutat – derül ki az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) nemrég kiadott jelentéséből, amelyet az AFP ismertetett.
2020. szeptember 22., 11:502020. szeptember 22., 11:50
Számokban kifejezve: jelenleg 4,1 milliárd hektár erdő borítja a Földet, ami a szárazföldi területek 31,2 százalékát teszi ki; 2010-ben ez az arány még 31,5 százalék, 2000-ben pedig 31,9 százalék volt – állítja a FAO.
Ez csaknem 100 millió hektáros nettó veszteséget jelent a világ erdőterületeiből – hívja fel a figyelmet a szervezet.
Az erdők eltűnése az esetek többségében azzal magyarázható, hogy – főleg a fejletlen országokban – másfajta földhasználatra, elsősorban mezőgazdaságra alakították át ezeket a területeket. Délkelet-Ázsiában például jelenleg a régió területének 47,8 százalékát borítja erdő, szemben a 2015-ben jegyzett 49 százalékkal, míg a Szubszaharai Afrikában 27,8 százalékot, az öt évvel ezelőtt regisztrált 28,7 százalékhoz képest. Indonéziában 50,9 százalékra tehető az erdőterületek aránya az öt évvel ezelőtti 52,5 százalékhoz mérten, míg Malajziában 59,2 százalékról 58,2 százalékra csökkent.
Az olyan, elsősorban a mezőgazdaságra koncentráló országokban, mint például Elefántcsontpart, a 2015-ben jegyzett 10,7 százalékról 8,9 százalékra esett vissza az erdőterületek aránya, Kenyában, Maliban és Ruandában ezzel szemben gyakorlatilag változatlan maradt.
Közép- és Latin-Amerikában a szárazföldi területek mindössze 46,7 százalékát borítja erdő jelenleg, míg öt évvel ezelőtt még 47,4 százalékos volt ez az arány. Brazíliában a 2015-ben jegyzett 60,3 százalékról 59,4 százalékra csökkent az erdőterületek aránya. Haitin is folyamatos az erdőirtás: a 2015-ös 13,2 százalékról 12,6 százalékra esett vissza az erdő borította területek aránya.
Kínában például az ország területének 23,3 százalékát borítja erdő jelenleg, míg 2015-ben csak 22,3 százalékot tett ki ez az arány. Japánban gyakorlatilag változatlan maradt az erdőterületek aránya, 68,4 százalékos.
Franciaországban a 2015-ben jegyzett 30,7 százalékról 2020-ra 31,5 százalékra nőtt az erdőterületek aránya. Ausztriában az ország területének 47,2 százalékát borítja erdő, míg öt évvel ezelőtt csak 47 százalékos volt ez az arány, Olaszországban pedig 31,6 százalékról 32,5 százalékra nőtt az erdőterület. Nagy-Britanniában az öt évvel ezelőtti 13 százalékról 13,2 százalékra emelkedett az erdőterületek aránya.
Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban változatlanul 38,2, illetve 33,9 százalékra tehető az erdőterületek aránya.
Ausztráliában az elmúlt öt évben 17,3 százalékról 17,4 százalékra, Új-Zélandon pedig 37,4 százalékról 37,6 százalékra emelkedett az erdő borította területek aránya.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
szóljon hozzá!