2008. december 22., 17:332008. december 22., 17:33
Az irodalomtudós Engdahl 2009. június 1-én válik meg tisztségétől, napra pontosan 10 év után. Utóda Peter Englund történész, haditudósító. A hatvanéves leköszönő főtitkár mindazonáltal tagja marad az akadémia 18 tagú elnökségének, ahová 1997-ben választották be. Bár Engdahl azt mondja, hogy a testület már májusban döntött távozásáról, búcsújában minden bizonnyal közrejátszik, hogy szeptemberben, még az idei Nobel-díjak kihirdetése előtt kijelentette: nem véletlen, hogy a legtöbb irodalmi Nobel-díjas európai.
\"Természetesen nagyon erőteljes irodalommal rendelkezik minden kultúra, de nem lehet nem figyelembe venni azt a tényt, hogy Európa a mai napig az irodalmi világ központja és nem az Egyesült Államok\" – mondta. Engdahl szerint az amerikai írók „túlságosan fogékonyak tömegkultúrájuk divatjai iránt” és ez rontja munkáiknak minőségét. „Az Egyesült Államok túlságosan elszigetelt. Nem fordítanak eleget más irodalmakból, és nem vesznek részt a világirodalom nagy dialógusaiban. Ezt a tudatlanság korlátozó hatású\" – tette hozzá.
Engdahl kijelentéseit felháborodottan vették tudomásul az Atlanti-óceán túlsó partján. A svéd akadémia mindazonáltal folytatta az európai irodalom elismerését Jean-Marie Gustave Le Clézio Nobel-díjával. Az amerikai morgolódás akár jogos is lehet, hiszen az Egyesült Államokból utoljára 1993-ban az afro-amerikai Toni Morrisont találta érdemesnek az akadémia az irodalmi Nobel-díjra, előtte pedig 1987-ben a Szovjetunióból emigrált Joseph Brodsky kapta meg a díjat \"amerikai színekben\". Horace Engdahlt éles bírálatok érték amiatt is, mert vonakodott az akadémia szolidaritását nyilvánítani Roberto Saviano olasz íróval, akit a maffia halállal fenyegetett meg leleplező írásai miatt.
Engdahl utóda, Peter Englund a maga 51 évével az akadémia legfiatalabb tagja, 2002-ben választották be. Korábban újságíróként dolgozott, számos haditudósítást írt többek között Horvátországból, Boszniából és Afganisztánból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Látogatottsági adatok