2011. június 20., 07:332011. június 20., 07:33
Tőkés László azt mondja, a verseny célja közelebb hozni egymáshoz a két kontinenst, és a nyomorban és kirekesztettségben élő afrikai nemzetek felemelkedésében segíteni. A sport mellett kulturális, turisztikai és oktatási programokat is magában foglaló eseményről sajtótájékoztatón számoltak be a kezdeményezők Nagyváradon. Jövő május 12-én, Afrika napján indulnak a vitorlás csapatok Málta szigetéről, majd a Szuezi-csatornán keresztül tartanak keletnek – mesélte el a sajtókonferencián Gál József –, az ismert sportember már kétszer hajózta körbe vitorlásával a Földet.
A verseny egy éve alatt a résztvevők tizenöt afrikai országban kötnek majd ki, a szervezők fontosnak tartják ugyanis, hogy a fekete kontinens gazdasági életét segítendő üzleti fórumokon ismertessék meg az európai résztvevőkkel az ottani gazdasági potenciált. A programhoz tartozik egy kulturális fesztiválsorozat is: a szervezők megtiszteltetésnek tartják, hogy az Afrikai Unió két évig tartó, Afrika Kulturális Reneszánsza című rendezvényét a vitorlásversennyel szinkronban szervezi meg, így a hajósok számos színes program során ismerhetik meg az afrikai országok kultúráját. Gál József megjegyezte: a veszélyesebb vizeken, ahol kalóztámadásokra is lehet számítani, egy nagyobb teherhajó szállítja majd a jachtokat. A versenyben bármilyen típusú vitorlás hajóval részt lehet venni: a szervezők egy tíz, egyenként 14 méteres jachtból álló alapflottát biztosítanak. Ezeket a hajókat a versenyzők bérelhetik, de bárki benevezhet személyes hajójával is. A résztvevőknek nem kell a teljes, 24 ezer kilométeres (az Egyenlítő hoszszával megegyező) távot teljesíteni, hanem bekapcsolódhatnak a verseny bármely szakaszában. Egy etap költségei a benevezési és a részvételi díjjal, valamint az ott-tartózkodással együtt 3–4000 euróra rúgnak egy főre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!