
Egy Kolozsváron fészkelő vörösvércse család életébe tekinthetnek be az érdeklődők a www.clujbird.ro honlapon. Az Apáthy István Egyesület által indított, Kolozsvár madarai élő adásban elnevezésű program keretében idén először lehet élőben figyelni a védett madarak életét.
2015. június 11., 13:082015. június 11., 13:08
A vércsefészek a Monostor negyed egyik tömbházának eresze alatt található, ahonnan a mozgóképet éjjel-nappal közvetíti a közelébe szerelt kamera. A déli kitettségű házfalat délelőtt erősen süti a nap, így a fészekben zajló események inkább délután élvezhetőek.
A vörös vércse (Falco tinnunculus) egyike a városi környezethez alkalmazkodott számos madárfajnak a sirályok, cinkék, baglyok, harkályok mellett és szerves részét képezi a városi biodiverzitásnak.
Nappal vadászik, rovarokat, rágcsálókat, néha békákat és gyíkokat hord fiókáinak eleségül. Védelmét hazai és nemzetközi törvények és egyezmények szavatolják.
A kolozsvári polgármesteri hivatal és a városi tanács által támogatott pályázat célja a közönség figyelmének a felkeltése a városi élővilág és különösen a városlakó madarak iránt. A pályázat támogatja Kolozsvár jelölését az Európai Kulturális Főváros címre.
Az egerészölyv mellett a leggyakoribb hazai ragadozómadár a vörös vércse. A zárt erdők, magashegyek és fátlan puszták kivételével sokfelé fészkel, utak mentén, parkokban, nagyvárosok szívében. A hím feje szürke, farcsíkja és farka felülről sávozatlan. A tojó feje barna, több rajta a csíkozás, a barna farkon keresztsávok vannak, hátoldala barnásabb mint a hímé.
Varjúfélék fészkét foglalja el, de előszeretettel költ sziklahasadékokban, hidak alatt, épületek üregeiben. Gyorsan elfoglalja a megfelelő helyre kitett fészkelőládákat. Rágcsálókat, rovarokat, gyíkokat fogyaszt. A levegőben a vércsék látják azokat UV-fényben előtűnő vizeletcseppeket, amelyekkel a fűben mozgó rágcsálók jelölik ki útvonalaikat, így hatékonyabban tudnak vadászni rájuk. A kirepült fiókák száma az úgynevezett pocokgradációs években 4-5 lehet.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!