Antal Imola idén is megmutatta a szövés alapjait a mérai csűrfesztiválozóknak
Fotó: Bede Laura
A hétköznapi alkotáshoz rövid időn belül elsajátítható néhány technika, de a szövés egy életen át is tanulható mesterség – vallja Antal Imola Junior Prima- és a Népművészet Ifjú Mestere díjas vászonszövő. A csobotfalvi takács a hétvégén már harmadik alkalommal vezette a mérai közösségi szövést, a csűrfesztivál keretében pályafutásáról, a résztvevők alkotás iránti érdeklődéséről beszélgettünk.
2024. augusztus 11., 10:002024. augusztus 11., 10:00
2024. augusztus 11., 10:042024. augusztus 11., 10:04
A népművészet különböző ágaival szülei révén már gyerekkorában megismerkedett Antal Imola, aki az érettségit követően a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium vászonszövő szakán folytatta tanulmányait. „Egykori mesterem, Galánfiné Schmidt Teréz, aki azóta elnyerte a Népművészet Mestere címet, annyira elvarázsolt a szövéssel, hogy azóta is azzal foglalkozom, és szeretném folytatni.
– mesélte a Krónika érdeklődésére a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Csobotfalván élő vászonszövő, aki a magyarországi szakiskolában tanultak elméleti részével is szeretett volna foglalkozni, így a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem néprajz szakán szerezett diplomát. A 2015/2016-os tanévben a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa volt fiatal alkotóként, 2015-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere díjat, majd 2018-ban Junior Prima kitüntetésben részesült.
A csobotfalvi vászonszövő szabadságvágyát is szeretné kiélni az alkotásban
Fotó: Facebook/Imola szövőműhelye
„Nagyon sok irányba érdeklődtem, mielőtt pályát választottam, de végül természetközelisége által ez az életforma fogott meg leginkább. Nyáron szívesebben vagyok sok ember társaságában, imádok fesztiválokon, táborokban részt venni, télen pedig inkább befele fordulok, otthon szövök és alkotok” – magyarázta a mérai közösségi szövést férjével közösen vezető takács.
így készült el közel másfél nap alatt a sál, amelyben benne van a fellépők, a közönség, muzsikusok és táncosok keze munkája is.
A közösségi szövés során elkészült sál, amelyet kisorsolnak a fesztivál következő kiadására jegyet váltók között
Fotó: Facebook/Méra Világzenei Csűrfesztivál
Antal Imola szerint a résztvevők nagyon érdeklődőek voltak, játszadoztak a színkombinációkkal, vonalvezetéssel, és többen mesélték, hogy látták már nagymamájukat, vagy valakit a családból szőni, ugyanakkor idős nénik is felelevenítették tudásukat a Szarka-telken. Arra a kérdésünkre, hogy aki most találkozott először ezzel a mesterséggel, mennyi idő alatt tanulta meg az alapokat, a vászonszövő azt válaszolta, hogy viszonylag gyorsan, ugyanakkor a hétköznapi alkotáshoz is rövid időn belül elsajátítható néhány technika, de a szövés egy életen át is tanulható mesterség. „Én négy évig tanultam az iskolában, és még azóta is nagyon sok tudásra tettem szert. A szövés nagyon komoly mesterség, kimeríthetetlen tudás van benne, viszont
Hozzátette, nem muszáj mindenkinek elmerülnie a mesterség rejtelmeiben, hiszen már vannak kézi szövés képzések és a modern eszközöknek köszönhetően viszonylag könnyen lehet alkotni, vagy akár kikapcsolódni, ugyanakkor szövés közben kicsit le is lehet lassulni ebben a felgyorsult világban. Mint kifejtette, a mérai csűrfesztiválon használt, Európában egyedülálló szövőszéket egy pápai mester hozta létre, a régi modellek funkciót mind betölti, összecsukhatósága miatt azonban sokkal praktikusabb.
Antal Imola munkája
Fotó: Facebook/Imola szövőműhelye
A magyarországi kézműves iskolában négy évig tanító, nemrég hazaköltözött Antal Imola arról is beszélt lapunknak, hogy a jövőben az alkotással és oktatással egyaránt szeretne foglalkozni. Az általa megálmodott csobotfalvi kézműves táborban pedig szeretné megmutatni a nádudvari iskola különleges szellemiségét és világát.
A Népművészet Ifjú Mestere a jövőben alkotni és tanítani is szeretne
Fotó: Facebook/Imola szövőműhelye
Táncra perdítő koncertekkel, családias, bensőséges hangulatát megőrizve vette kezdetét csütörtök délután a Méra Világzenei Csűrfesztivál.
Bajka Márta Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön szerette meg a kézműveskedést, a népművészetet, majd útja a magyarországi Nádudvaron folytatódott a textilek iránti szerelem jegyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.
Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.
Egy nemzetközi jelentés szerint Románia bizonyult a világ legstresszesebb országának a tanulóvezetők számára. A 43 országot felvonultató rangsor második helyén Lengyelország, harmadikon pedig Magyarország áll.
Megtermett disznó szeretett volna besétálni egy brassói Lidl-áruházba, az éhes háziállatot azonban nem engedte be az üzletbe a biztonsági őr, a vásárlókat viszont lenyűgözte a szokatlan helyen kószáló sertés.
Az uniós tagországok igazságügyi minisztereiből álló tanács luxembourgi ülésén véglegesen jóváhagyta a játékok biztonságáról szóló rendeletet.
Egyre több országban jelenik meg újra az a narratíva, amely szerint a nők igazi hivatása a család, a konyha és a gyerekszoba.
Az élelmiszer- és energiaárak tartósan magas szintje mellett szinte minden háztartás keresi a spórolás lehetőségeit. Összegyűjtöttünk öt, Romániában, Erdélyben is elterjedt hétköznapi „trükköt”, és megvizsgáltuk, mennyire hatékonyak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!