Antal Imola idén is megmutatta a szövés alapjait a mérai csűrfesztiválozóknak
Fotó: Bede Laura
A hétköznapi alkotáshoz rövid időn belül elsajátítható néhány technika, de a szövés egy életen át is tanulható mesterség – vallja Antal Imola Junior Prima- és a Népművészet Ifjú Mestere díjas vászonszövő. A csobotfalvi takács a hétvégén már harmadik alkalommal vezette a mérai közösségi szövést, a csűrfesztivál keretében pályafutásáról, a résztvevők alkotás iránti érdeklődéséről beszélgettünk.
2024. augusztus 11., 10:002024. augusztus 11., 10:00
2024. augusztus 11., 10:042024. augusztus 11., 10:04
A népművészet különböző ágaival szülei révén már gyerekkorában megismerkedett Antal Imola, aki az érettségit követően a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium vászonszövő szakán folytatta tanulmányait. „Egykori mesterem, Galánfiné Schmidt Teréz, aki azóta elnyerte a Népművészet Mestere címet, annyira elvarázsolt a szövéssel, hogy azóta is azzal foglalkozom, és szeretném folytatni.
– mesélte a Krónika érdeklődésére a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Csobotfalván élő vászonszövő, aki a magyarországi szakiskolában tanultak elméleti részével is szeretett volna foglalkozni, így a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem néprajz szakán szerezett diplomát. A 2015/2016-os tanévben a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa volt fiatal alkotóként, 2015-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere díjat, majd 2018-ban Junior Prima kitüntetésben részesült.
A csobotfalvi vászonszövő szabadságvágyát is szeretné kiélni az alkotásban
Fotó: Facebook/Imola szövőműhelye
„Nagyon sok irányba érdeklődtem, mielőtt pályát választottam, de végül természetközelisége által ez az életforma fogott meg leginkább. Nyáron szívesebben vagyok sok ember társaságában, imádok fesztiválokon, táborokban részt venni, télen pedig inkább befele fordulok, otthon szövök és alkotok” – magyarázta a mérai közösségi szövést férjével közösen vezető takács.
így készült el közel másfél nap alatt a sál, amelyben benne van a fellépők, a közönség, muzsikusok és táncosok keze munkája is.
A közösségi szövés során elkészült sál, amelyet kisorsolnak a fesztivál következő kiadására jegyet váltók között
Fotó: Facebook/Méra Világzenei Csűrfesztivál
Antal Imola szerint a résztvevők nagyon érdeklődőek voltak, játszadoztak a színkombinációkkal, vonalvezetéssel, és többen mesélték, hogy látták már nagymamájukat, vagy valakit a családból szőni, ugyanakkor idős nénik is felelevenítették tudásukat a Szarka-telken. Arra a kérdésünkre, hogy aki most találkozott először ezzel a mesterséggel, mennyi idő alatt tanulta meg az alapokat, a vászonszövő azt válaszolta, hogy viszonylag gyorsan, ugyanakkor a hétköznapi alkotáshoz is rövid időn belül elsajátítható néhány technika, de a szövés egy életen át is tanulható mesterség. „Én négy évig tanultam az iskolában, és még azóta is nagyon sok tudásra tettem szert. A szövés nagyon komoly mesterség, kimeríthetetlen tudás van benne, viszont
Hozzátette, nem muszáj mindenkinek elmerülnie a mesterség rejtelmeiben, hiszen már vannak kézi szövés képzések és a modern eszközöknek köszönhetően viszonylag könnyen lehet alkotni, vagy akár kikapcsolódni, ugyanakkor szövés közben kicsit le is lehet lassulni ebben a felgyorsult világban. Mint kifejtette, a mérai csűrfesztiválon használt, Európában egyedülálló szövőszéket egy pápai mester hozta létre, a régi modellek funkciót mind betölti, összecsukhatósága miatt azonban sokkal praktikusabb.
Antal Imola munkája
Fotó: Facebook/Imola szövőműhelye
A magyarországi kézműves iskolában négy évig tanító, nemrég hazaköltözött Antal Imola arról is beszélt lapunknak, hogy a jövőben az alkotással és oktatással egyaránt szeretne foglalkozni. Az általa megálmodott csobotfalvi kézműves táborban pedig szeretné megmutatni a nádudvari iskola különleges szellemiségét és világát.
A Népművészet Ifjú Mestere a jövőben alkotni és tanítani is szeretne
Fotó: Facebook/Imola szövőműhelye
Táncra perdítő koncertekkel, családias, bensőséges hangulatát megőrizve vette kezdetét csütörtök délután a Méra Világzenei Csűrfesztivál.
Bajka Márta Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön szerette meg a kézműveskedést, a népművészetet, majd útja a magyarországi Nádudvaron folytatódott a textilek iránti szerelem jegyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Erdélyi mozikban is vetítik április végétől Olasz Renátó magyarországi rendező Minden csillag című játékfilmét. A fiatal felnőttek útkeresését bemutató magyar filmben szereplői között több erdélyi színész is felbukkan.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán az állatfelügyelettel és -védelemmel foglalkozó hatóság (ASPA).
A magyar népviselet nem csupán múltidéző ruhadarab, hanem élő örökség, amely színekben, mintákban és formákban mesél közösségekről, ünnepekről és identitásról. A népviselet napja alkalmából ennek a gazdag hagyománynak állítanak emléket Torockón.
A magyar gasztronómia főként levesként és főzelékként készíti a savanykás sóskát, azonban a nagyvilág konyháiban számos változatos fogást készítenek a friss ízű növényből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!