Fotó: Bajka Márta személyes archívuma
Bajka Márta Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön szerette meg a kézműveskedést, a népművészetet, majd útja a magyarországi Nádudvarra vezetett a textilek iránti szerelem jegyében. A huszonéves lány ma már többszörösen elismert alkotó, aki álmokkal, tervekkel telve néz a jövőbe.
2023. november 11., 17:112023. november 11., 17:11
A sepsiszentgyörgyi Bajka Márta nem egy divatos szakmát választott magának: a huszonéves lány szövéssel foglalkozik, és nem is akárhogyan, hiszen tavaly Junior Prima, idén pedig a Népművészet Ifjú Mestere díjjal ismerték el Magyarországon alkotásainak minőségét, eredetiségét, munkájának alaposságát, pontosságát.
A jelenleg kétlaki életmódot folytató, Sepsiszentgyörgyön és Magyarországon élő Bajka Márta elmesélte, hogy már gyerekkorában, kamaszkorában is szeretett kézműveskedni, a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány nyári táboraiban és hetente zajló foglalkozásain gyakorolta többek között a nemezelést.
Fotó: Bajka Márta személyes archívuma
„Gyakorlatilag a Guzsalyas Alapítvány táboraiban nőttem fel. Később két évig rendszeresen, szakkör jellegűen jártam Tóth-Birtan Tinkához nemezelni. Ez tulajdonképpen meghatározta a textil iránti vonzalmam, azt, hogy ebbe az irányba menjek tovább tanulni” – idézte fel, hozzátéve, hogy amilőtt döntést hozott volna, hogy pontosan merre folytassa tanulmányait, szüleivel egy körút keretében végigjárták a lehetséges helyszínekrt, egyetemeket Temesvártól és Kolozsvártól kezdve Budapestig és Nádudvarig. Tóth-Birtan Tinka, a Guzsalyas Alapítvány vezetője ajánlotta neki a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégiumot, ahol ő maga is tanult.
– mesélte, felidézve, hogy a mestere kapcsán, aki megtanította az elkövetkező két évben a mesterség rejtelmeire, már az első pillanatban úgy érezte, mintha már ismerné, már látta volna álmában, és ez egy jóleső biztonságérzetet, meghittséget áradt belőle.
„Nagyon egyértelmű volt, hogy ez az, amit szeretnék, annak ellenére, hogy azelőtt csak egész kis tárgyakat szőttem, de vásznat soha, szövőszéken soha” – fogalmazott. Azt is felidézte, hogy a tanulási folyamat eleje nem volt mindig egyszerű, meg kellett értenie, hogy sok idő elsajátítani az alapokat, például a felvetést – ami egy nagyon hosszas folyamat –, és csak, ha már biztosan birtokolja az alapokat, akkor alkothat olyan dolgokat, amelyekről álmodozik. Hozzátette, hogy persze, akik napi szinten szőnek, ma már gyakran gépi felvetést használnak, de azért tudni kell a kézi felvetést is. „Hamar beláttam, hogy sokkal összetettebb ez az egész szövési folyamat, mint ahogy elképzeltem” – ismerte el.
A családja egyébként nagyon támogatta a választását, de azért édesanyja gyakran elmondja neki, hogy fontos több lábon állni, és ennek fényében, amíg meglesz a saját műhelye, Bajka Márta igyekszik minden lehetőséget megragadni, magyarországi és erdélyi megrendeléseket is fogadni. Hozzátette, hogy természetesen a környezetében sokan kételkedtek a döntésében, sokan nem értettek, hogy egy értelmiségi szakma helyet miért egy mesterséget választ, de ennek ellenére ő kitartóan hisz az álmaiban, terveiben.
Fotó: Bajka Márta személyes archívuma
A tanulmányai alatt még csak az iskolában tudott szőni, de ma már otthon is, hiszen vásárolt egy használt szövőszéket – újan elég borsos ára van ezeknek az eszközöknek. Elmondta, hogy a szövőszék nem túl jó „társ”, ha az ember például albérletet keres, illetve egy-egy költözés során, hisz bonyolult megszervezni a méretes tárgy költöztetését. Sokféle terméket készít: táskákat, övtáskákat, van, hogy székely ruhához sző anyagot, illetve a babahordozó kendők nagyon kelendő portékái. Már a tanulmányai idején is készített ilyeneket, ezek által kereste meg a szövőszék árát is.
Szerinte egyébként Erdélyben és Magyarországon egyaránt van egy olyan vásárlóréteg, melynek van igénye a termékeire (és más, hasonlóan igényes kézműves portékákra), csak a termékek változnak, hisz Székelyföldön nagy igény van a hagyományőrzéshez kapcsolódó árura (mint például a székely szoknya vászna), míg Magyarországon a mindennapi használati tárgyak kelendőek.
„Sok régi darabot nézek, tanulmányozok, izgalmas megpróbálni azokat újraszőni, de eladásra a modernebb irány inkább alkalmas, illetve abban több kreativitást tudok kiélni” – vélekedik, hozzátéve, hogy bár még nem jutott el addig, hogy a szövésre a modern művészet egyik lehetséges útjaként tekintsen, mint oly sokan például a hetvenes, nyolcvanas években, de idővel azt sem tartja kizártnak.
Eddig erdélyi, illetve Kárpát-medencei minták alapján dolgozott, de a jövőben szeretne azért utazni, hogy más, a szövésben remekelő népek mintakincsét is megismerje. A közeljövőben Izlandra tervez ellátogatni, hogy szőtteseket tanulmányozzon, de a bakancslistáján Mexikótól Svédországig sok ország szerepel.
Fotó: Bajka Márta személyes archívuma
A díjai kapcsán elmesélte, hogy a Népművészet Ifjú Mestere címre még tavaly jelentkezett, de akkor nem kapta meg, idén pedig jelölte őt valaki, nem ő maga pályázott, így teljes meglepetésként érte az elismerés. A Junior Prima díjazás jelölés alapján zajlik, csak egy héttel azelőtt tudta meg, hogy ő is jelölt, így a díj váratlan volt, de nagyon pozitív visszajelzésként élte meg. „Nagyon-nagyon megerősített abban, hogy jó úton járok és hogy érdemes ezt csinálnom. Nagy motivációt jelentett, hogy folytassam – összegezte Bajka Márta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!