Antal Imola idén is megmutatta a szövés alapjait a mérai csűrfesztiválozóknak
Fotó: Bede Laura
A hétköznapi alkotáshoz rövid időn belül elsajátítható néhány technika, de a szövés egy életen át is tanulható mesterség – vallja Antal Imola Junior Prima- és a Népművészet Ifjú Mestere díjas vászonszövő. A csobotfalvi takács a hétvégén már harmadik alkalommal vezette a mérai közösségi szövést, a csűrfesztivál keretében pályafutásáról, a résztvevők alkotás iránti érdeklődéséről beszélgettünk.
2024. augusztus 11., 10:002024. augusztus 11., 10:00
2024. augusztus 11., 10:042024. augusztus 11., 10:04
A népművészet különböző ágaival szülei révén már gyerekkorában megismerkedett Antal Imola, aki az érettségit követően a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium vászonszövő szakán folytatta tanulmányait. „Egykori mesterem, Galánfiné Schmidt Teréz, aki azóta elnyerte a Népművészet Mestere címet, annyira elvarázsolt a szövéssel, hogy azóta is azzal foglalkozom, és szeretném folytatni.
– mesélte a Krónika érdeklődésére a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Csobotfalván élő vászonszövő, aki a magyarországi szakiskolában tanultak elméleti részével is szeretett volna foglalkozni, így a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem néprajz szakán szerezett diplomát. A 2015/2016-os tanévben a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa volt fiatal alkotóként, 2015-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere díjat, majd 2018-ban Junior Prima kitüntetésben részesült.
A csobotfalvi vászonszövő szabadságvágyát is szeretné kiélni az alkotásban
Fotó: Facebook/Imola szövőműhelye
„Nagyon sok irányba érdeklődtem, mielőtt pályát választottam, de végül természetközelisége által ez az életforma fogott meg leginkább. Nyáron szívesebben vagyok sok ember társaságában, imádok fesztiválokon, táborokban részt venni, télen pedig inkább befele fordulok, otthon szövök és alkotok” – magyarázta a mérai közösségi szövést férjével közösen vezető takács.
így készült el közel másfél nap alatt a sál, amelyben benne van a fellépők, a közönség, muzsikusok és táncosok keze munkája is.
A közösségi szövés során elkészült sál, amelyet kisorsolnak a fesztivál következő kiadására jegyet váltók között
Fotó: Facebook/Méra Világzenei Csűrfesztivál
Antal Imola szerint a résztvevők nagyon érdeklődőek voltak, játszadoztak a színkombinációkkal, vonalvezetéssel, és többen mesélték, hogy látták már nagymamájukat, vagy valakit a családból szőni, ugyanakkor idős nénik is felelevenítették tudásukat a Szarka-telken. Arra a kérdésünkre, hogy aki most találkozott először ezzel a mesterséggel, mennyi idő alatt tanulta meg az alapokat, a vászonszövő azt válaszolta, hogy viszonylag gyorsan, ugyanakkor a hétköznapi alkotáshoz is rövid időn belül elsajátítható néhány technika, de a szövés egy életen át is tanulható mesterség. „Én négy évig tanultam az iskolában, és még azóta is nagyon sok tudásra tettem szert. A szövés nagyon komoly mesterség, kimeríthetetlen tudás van benne, viszont
Hozzátette, nem muszáj mindenkinek elmerülnie a mesterség rejtelmeiben, hiszen már vannak kézi szövés képzések és a modern eszközöknek köszönhetően viszonylag könnyen lehet alkotni, vagy akár kikapcsolódni, ugyanakkor szövés közben kicsit le is lehet lassulni ebben a felgyorsult világban. Mint kifejtette, a mérai csűrfesztiválon használt, Európában egyedülálló szövőszéket egy pápai mester hozta létre, a régi modellek funkciót mind betölti, összecsukhatósága miatt azonban sokkal praktikusabb.
Antal Imola munkája
Fotó: Facebook/Imola szövőműhelye
A magyarországi kézműves iskolában négy évig tanító, nemrég hazaköltözött Antal Imola arról is beszélt lapunknak, hogy a jövőben az alkotással és oktatással egyaránt szeretne foglalkozni. Az általa megálmodott csobotfalvi kézműves táborban pedig szeretné megmutatni a nádudvari iskola különleges szellemiségét és világát.
A Népművészet Ifjú Mestere a jövőben alkotni és tanítani is szeretne
Fotó: Facebook/Imola szövőműhelye
Táncra perdítő koncertekkel, családias, bensőséges hangulatát megőrizve vette kezdetét csütörtök délután a Méra Világzenei Csűrfesztivál.
Bajka Márta Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön szerette meg a kézműveskedést, a népművészetet, majd útja a magyarországi Nádudvaron folytatódott a textilek iránti szerelem jegyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!