
Antal Imola idén is megmutatta a szövés alapjait a mérai csűrfesztiválozóknak
Fotó: Bede Laura
A hétköznapi alkotáshoz rövid időn belül elsajátítható néhány technika, de a szövés egy életen át is tanulható mesterség – vallja Antal Imola Junior Prima- és a Népművészet Ifjú Mestere díjas vászonszövő. A csobotfalvi takács a hétvégén már harmadik alkalommal vezette a mérai közösségi szövést, a csűrfesztivál keretében pályafutásáról, a résztvevők alkotás iránti érdeklődéséről beszélgettünk.
2024. augusztus 11., 10:002024. augusztus 11., 10:00
2024. augusztus 11., 10:042024. augusztus 11., 10:04
A népművészet különböző ágaival szülei révén már gyerekkorában megismerkedett Antal Imola, aki az érettségit követően a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium vászonszövő szakán folytatta tanulmányait. „Egykori mesterem, Galánfiné Schmidt Teréz, aki azóta elnyerte a Népművészet Mestere címet, annyira elvarázsolt a szövéssel, hogy azóta is azzal foglalkozom, és szeretném folytatni.
– mesélte a Krónika érdeklődésére a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Csobotfalván élő vászonszövő, aki a magyarországi szakiskolában tanultak elméleti részével is szeretett volna foglalkozni, így a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem néprajz szakán szerezett diplomát. A 2015/2016-os tanévben a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa volt fiatal alkotóként, 2015-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere díjat, majd 2018-ban Junior Prima kitüntetésben részesült.
A csobotfalvi vászonszövő szabadságvágyát is szeretné kiélni az alkotásban
Fotó: Facebook/Imola szövőműhelye
„Nagyon sok irányba érdeklődtem, mielőtt pályát választottam, de végül természetközelisége által ez az életforma fogott meg leginkább. Nyáron szívesebben vagyok sok ember társaságában, imádok fesztiválokon, táborokban részt venni, télen pedig inkább befele fordulok, otthon szövök és alkotok” – magyarázta a mérai közösségi szövést férjével közösen vezető takács.
így készült el közel másfél nap alatt a sál, amelyben benne van a fellépők, a közönség, muzsikusok és táncosok keze munkája is.
A közösségi szövés során elkészült sál, amelyet kisorsolnak a fesztivál következő kiadására jegyet váltók között
Fotó: Facebook/Méra Világzenei Csűrfesztivál
Antal Imola szerint a résztvevők nagyon érdeklődőek voltak, játszadoztak a színkombinációkkal, vonalvezetéssel, és többen mesélték, hogy látták már nagymamájukat, vagy valakit a családból szőni, ugyanakkor idős nénik is felelevenítették tudásukat a Szarka-telken. Arra a kérdésünkre, hogy aki most találkozott először ezzel a mesterséggel, mennyi idő alatt tanulta meg az alapokat, a vászonszövő azt válaszolta, hogy viszonylag gyorsan, ugyanakkor a hétköznapi alkotáshoz is rövid időn belül elsajátítható néhány technika, de a szövés egy életen át is tanulható mesterség. „Én négy évig tanultam az iskolában, és még azóta is nagyon sok tudásra tettem szert. A szövés nagyon komoly mesterség, kimeríthetetlen tudás van benne, viszont
Hozzátette, nem muszáj mindenkinek elmerülnie a mesterség rejtelmeiben, hiszen már vannak kézi szövés képzések és a modern eszközöknek köszönhetően viszonylag könnyen lehet alkotni, vagy akár kikapcsolódni, ugyanakkor szövés közben kicsit le is lehet lassulni ebben a felgyorsult világban. Mint kifejtette, a mérai csűrfesztiválon használt, Európában egyedülálló szövőszéket egy pápai mester hozta létre, a régi modellek funkciót mind betölti, összecsukhatósága miatt azonban sokkal praktikusabb.
Antal Imola munkája
Fotó: Facebook/Imola szövőműhelye
A magyarországi kézműves iskolában négy évig tanító, nemrég hazaköltözött Antal Imola arról is beszélt lapunknak, hogy a jövőben az alkotással és oktatással egyaránt szeretne foglalkozni. Az általa megálmodott csobotfalvi kézműves táborban pedig szeretné megmutatni a nádudvari iskola különleges szellemiségét és világát.
A Népművészet Ifjú Mestere a jövőben alkotni és tanítani is szeretne
Fotó: Facebook/Imola szövőműhelye

Táncra perdítő koncertekkel, családias, bensőséges hangulatát megőrizve vette kezdetét csütörtök délután a Méra Világzenei Csűrfesztivál.

Bajka Márta Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön szerette meg a kézműveskedést, a népművészetet, majd útja a magyarországi Nádudvaron folytatódott a textilek iránti szerelem jegyében.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
szóljon hozzá!