Fotó: Barabás Ákos
Pár évtizede még kucsmaszépségversenyt rendeztek a legények az udvarhelyszéki Zetelakán, napjainkban azonban már az idősebb generáció is alig vásárol báránybőr fejfedőt. Csíki Ernő családja több nemzedéken át készített kucsmákat, és valószínűleg fia is folytatja a családi hagyományt.
2017. január 19., 14:262017. január 19., 14:26
A zetelaki Csíki Ernőnek már a nagyapja is kucsmákat készített, majd édesapja vitte tovább a szakmát. Akkoriban sokan viselték a báránybőrből készült fejfedőt, felmenői ezek árából kényelmesen el tudták tartani családjukat Udvarhelyszéken. Régen verseny volt a faluban a legények között, hogy kinek van szebb kucsmája.
Azóta változott a közízlés, most már nem lehet csak kucsmát készíteni, így Csíki Ernő kitanulta a szűcs- és tímármesterséget is, így egyebek közt bőrkabátot, kesztyűt, övet, takarót is készít, illetve forgalmaz. A környéken nem nagyon maradt már szakember, azonban Zetelakán hárman is vannak: ő öccsével közösen dolgozik, rajtuk kívül még van egy szűcs a faluban. A piacot nagyjából felosztották egymás között, így nem zavarják egymás ügyfélkörét. Csíki Ernő az udvarhelyi piacra is eljár néha, az üzletet azonban Gyergyó és a Gyimesek környéke jelenti számára.
Régen a társadalmi helyzetet is jelezte a kucsma
A termékek többségéhez a környékbeli gazdáktól vásárolt irha biztosítja a nyersanyagot, a kucsma viszont igényes áru, csak az e célra tenyésztett karakül bárányok finom bőréből készülhet. „A bőröknek csupán az öt százaléka szép, ezek darabjáért a botoşani-iak néha ötszáz lejt is elkérnek\" – mondta a mester. Megtudjuk, hogy a kucsmát három darabból szabják, a szebb, az értékesebb, „a gyűrűsen göndörödő\" azonban két bőr hátrészéből lesz, a szélekből, maradékokból pedig a hétköznapi sapka készül.
Napjainkban a fiatalabb korosztály már leszokott a korabeli meleg viseletről, a középkorúak ritkán költenek rá, az idősebb bácsik is már csak néha-néha veszik. Egykor a fejfedő sokat elárult viselőjéről, hiszen a minőség az anyagi, társadalmi helyzetről vallott, formája pedig a vidékről, ahonnan származott. Így például a gyimesiek kucsmája hosszított, míg román vidéken csúcsosan viselik. A hagyományos székely sapkát kerekre, 10–15 centiméter magasra tűrik, három rétegben, így a tetejük rejtve marad. Egyébként egy hétköznapi viseletért száz, míg egy szép darabért háromszáz lejt kér.
Folytatni a családi hagyományt
Nagyapja és édesapja még eltartotta családját a kucsmák árából, a nyár a sapkakészítésről szólt, november elejétől február végéig pedig a helyi és Bacău megyei piacokat látogatták. Ezzel szemben a megcsappant kereslet miatt napjainkban már alig két hónapra, decemberre és januárra szűkült az értékesítési periódus, így csak akkor készül új áru, ha fogytán a készlet. Csíki Ernő már gyerekkorában apja műhelyében dolgozott. Mivel az akkoriban divatos, de szőrét hullató nyúlprémmel az apa nem szívesen bajlódott, a 15 éves kamasz füles sapkákat készített belőlük. 18 évesen, kezdetben apját kísérve, később már egyedül, ismerős árushoz csatlakozva kezdett piacra járni. Egyszer kacérkodott az asztalosság gondolatával, de végül a családi hagyomány mellett döntött, amitől soha nem tántorodott el.
A férfikucsmák mellett női fejrevalókat is készít nyúl-, róka- és nutriabőrből, bár nincs rájuk nagy kereslet. Amikor látta, hogy a kucsmák forgalma jelentősen visszaesett, kiegészítő termékeken kezdett gondolkodni. Kitanulta a tímár- és a szűcsmesterséget: Craiovára járt elméleti képzésre, közben hat évig dolgozott az udvarhelyi szövetkezet szűcsrészlegén. „Akkoriban, harminc éve még tizenhárman voltunk, mára már csak hárman maradtunk. Az öregek kihaltak, gyerekeik nem vitték tovább a szakmát\" – magyarázta Csíki.
A kilencvenes évek elején elvitt tíz szépen kikészített szőrmét Korondra, és meggyőzött néhány árust, hogy tegye be a boltjába, hátha kedvelik majd a turisták. Bevált az ötlet: a következő alkalommal már elkapkodták a korondiak a dísztakarókat. „1995-ben még csak a sapka volt, akkor már gondoltam, feladom, aztán hogy Korondon kezdett jobban menni a díszszőrmék eladása, az eredetileg gazdasági épületnek szánt helyiségeket műhellyé alakítottam\" – meséli.
Azóta öccsével közösen dolgoznak, és most már 15 éves fia is besegít, aki nem hagyja veszni a családi örökséget. „Egész nyáron a műhelyben dolgozott, hogy jó telefont vehessen magának. Hét-nyolc éves korában a barátai is segítettek neki, hogy hamarabb mehessen velük játszani, most is szívesen jönnek a vakáció alatt egy kis zsebpénzért\" – mondja a büszke apa. Hozzáteszi, sokszor mondta a fiának, vannak más szakmák is, jól gondolja meg, de eddig hiába: „ha kitart emellett, itt lehetősége van a munkára\".
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Új együttessel bővült az erdélyi zenei színtér: a frissen megalakult gyergyószentmiklósi NÉKED banda a Süt A Nap Az Égen című dallal és videóklippel debütált.
Sivatagi por étkezett a Kárpát-medence fölé, a magasszintű felhőzet a por hatására a vártnál jobban szűrheti a napsütést – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szombaton.
Egymást inspirálva a legtöbbet hozták ki magukból a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium tanulói, akik első helyezést értek el a 14. Bölcs Diákok vetélkedő országos, múlt hétvégi döntőjén.
Mások mellett Liam Gallagher, Halsey, Skrillex, Janelle Monáe, Raye és Tom Odell neve is szerepel a Sziget fesztivál szerdán bejelentett újabb csaknem ötven fellépője között.
szóljon hozzá!