Fotó: A szerző felvétele
2011. április 20., 08:282011. április 20., 08:28
A területen a 60-as években is folyt kutatómunka, melynek során 17 agyagedény-égetőt találtak, amiből ötöt a helyszínen restauráltak – ezek jelenleg is megtekinthetők a község határában. A közelmúltban alkalmuk nyílt úgynevezett geomagnetikus mérések elvégzésére, ezzel a módszerrel pedig a lelőhely környékén körülbelül húszhektárnyi területen szkennelték a földet. „Nagy meglepetés volt számunkra már a tavaly felfedezett 100 kemence is, azóta pedig további 100-at sikerült megtalálnunk – magyarázta Gindele Róbert. – Az itt dolgozó fazekasokat valószínűleg a rómaiak, majd az őket követő germánok is békén hagyták, így becsléseink szerint az első századtól a negyedik-ötödik századig folyt itt a termelés.”
A régész szerint nemcsak a kemencék száma jelent rekordot, de a méretük is, mivel ezek általában egyszer egyméteresek voltak, a most felfedezettek viszont kétszer kétméteresek, ami azt jelenti, hogy akár 1,2 méter magas edényeket is égethettek . Ezeket főleg gabona tárolására használták. A régész elmondta: hamarosan megkezdik a lelet feltárását, melynek során elsősorban azt próbálják meg kideríteni, hogy a talajművelés milyen mértékben érintette a kemencéket, illetve próbálják pontosan meghatározni a fazekastelep korát. A Krónika arra vonatkozó kérdésére, hogy mi a tudósok álláspontja jelenleg a dákoromán kontinuitáselmélettel kapcsolatosan, Gindele kijelentette: ha az ehhez hasonló problémák meg lennének oldva, a régészeknek nem lenne több dolguk. Romániában a hivatalos álláspont szerint a dákok a románok ősei, azonban számos külföldi kutató vitatja az elméletet. „Úgy vélem, ebben a kérdésben nem születik minden felet kielégítő álláspont az elkövetkező 20 évben” – tette hozzá a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!