Fotó: A szerző felvétele
Társa, Berta István száz méterrel mögötte vívta harcát a helyenként latyakos, síkos úttal, ám elszántságban õ sem maradt alul. A félszavas válaszokból kiderült, a tetõ elõtt nincs megállás, nem eshetnek ki a ritmusból, hiszen addig a pontig, ahonnan már a gravitációs erõ is segíti a haladást, még nyolc kilométernyi kapaszkodó vár rájuk havazásban és kemény ellenszélben. Az útközben mellettük elhúzó, vagy éppen õket leelõzõ autók hangos tülköléssel köszöntik a két világutazót, akik zsebükben a Magyar Olimpiai Bizottság támogató- és a Magyar Solymász Egyesület ajánlólevelével, illetve a Magyar Külügyminisztérium támogatásával Pekingbe tartanak. Céljuk az olimpikonok hosszú és kemény felkészülése elõtt tisztelegni a 29. nyári olimpián, illetve át szeretnék adni a stafétazászlót a magyar sportolóknak a pekingi nyitányon. Ugyanakkor a környezetvédelem fontosságára is fel szeretnék hívni a figyelmet hosszas, embert próbáló útjuk során. A közel 180 naposra tervezett úton nem használnak semmilyen szén-dioxid-kibocsátó eszközt, alkalmi szálláshelyeiket azoknál ütik fel, akik szívesen befogadják a mindenkori vándorokat, és akár ételüket, italukat is megosztják velük.
„Ennyi koszt még Albániában sem látni az út mentén”
Lénárt Ferenc „útfüggõnek” vallja magát, több európai kerékpártúrát tudhat maga mögött, 2006-os útjáról hazatérve pedig Pedálblues címmel könyvet is írt. Berta István gyerekkora óta kerékpározik, eddigi leghosszabb túráját Erdélyben tette, ekkor 1800 kilométert kerekezett. Léna európai kalandozásairól elmesélte, hogy noha Litvániában kirabolták, „két hülye miatt” nem ítéli meg negatívan a litvánokat, az erdélyihez hasonló szívélyességgel viszont csak albán földön találkozott, egyébként Európa többi részében zárkózottabbak, távolságtartóbbak az emberek. Felháborítónak tartja viszont, hogy Erdély koszossá, szemetessé vált: „Ennyi koszt, szemetet, eldobott csomagolóanyagot még Albániában sem látni az utak mentén, mint Romániában”. A Pekingbe tartó két kerékpár különlegessége, hogy a kerekek futófelületét szivacsréteggel burkolták, ami kivédi a gumidefekteket. A kerékpár váza acélból készült, legfõképp azért, hogy bárhol könnyen javítható legyen. Az elszánt kerékpározók fejenként negyvenkilós csomagjukban pót külsõ és belsõ gumikat is visznek, de felkészültek az esetleges gumibelsõ-foltozásra is. A csomagban egyébként csak a legszükségesebbek rejlenek: például a víztisztító berendezés, aminek segítségével iható vizet nyerhetnek akár egy pocsolyából is.
Virágvasárnapi pihenõ Gyergyószentmiklóson
A vasárnap a pihenésé – mondják az utazók, ám a Léna-féle változat nem a lazsálásról szól. „Elmegyünk Gyergyószárhegyre, meg kell nézned a kastélyt és a kolostort, majd megmutatom neked a Both-várat is” – magyarázza a barátjának. A két kerékpáros az út során igyekszik minden fontosabb turisztikai, illetve természeti látványosságot megtekinteni, fotón, internetes naplóban rögzíteni. Mobiltelefonjukkal nemcsak fényképeket készítenek, de bárhol internetkapcsolatot létesíthetnek, e-maileket írhatnak és olvashatnak. Parányi kilométerórájuk épp Gyergyószentmiklóson számlálta a 700. kilométert. A térképen kívül GPS is segíti az utazókat. A két vállalkozó kedvû férfi hétfõn reggel indult a Békás-szoroson át Moldva felé, majd terveik szerint néhány nap múlva Iaºi közelében hagyják el Romániát. További útjuk során is a jó szándékú emberek segítségében bíznak a szállást és étkezést illetõen, hiszen nem kíséri õket ellátmányt szállító konvoj. Bíznak abban, hogy menet közben elhárulnak az akadályok, amelyek pillanatnyilag beárnyékolják az utazást. Az orosz vízum például még mindig várat magára, de közben továbbra is zajlanak a tárgyalások. „Elképzelhetõ, hogy egy útszakaszt vonaton kell megtennünk, mert az oroszok nem garantálják a biztonságunkat” – magyarázza Léna. Azonban ez sem lehet akadály számukra, hiszen augusztusban Pekingben várja õket a magyar konzul, akivel együtt szeretnék köszönteni az olimpikonokat. Ezért pedig érdemes eltekerni odáig...
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.