Keresztúri táncprodukció az első világháború kitörésének emlékére

A szervezők szeretettel várják mindazokat, akik kíváncsiak a huszonegy évvel ezelőtt készült igen sikeres produkció felújítására. A Pipacsok művészeti vezetője és koreográfusa, László Csaba úgy gondolta, hogy az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet századik évfordulója – 1914. június 28-án gyilkolta meg Gavrilo Princip szerb nacionalista a boszniai hadgyakorlatra látogató Ferenc Ferdinánd trónörököst és hitvesét, Chotek Zsófiát – kitűnő alkalmat szolgáltat a Katonák felújítására.

A táncelőadás huszonegy évvel ezelőtt elindított egy folyamatot, amelyben László Csaba bebizonyította, hogy az élő folklór feltételezett halála után is lehet vidéken, félprofesszionális-félamatőr körülmények között maradandót alkotni e téren, olyannyira, hogy az visszahat a közvetlen környezetre, és továbbéltet bizonyos tánc- meg énekhagyományokat.

Nem is olyan régen még megvolt a sorkatonaság intézménye, élt számos szokás, amely a férfiak eme életperiódusához kapcsolódott. A katonadalok és bizonyos tánctípusok a toborzáshoz, a sorozáshoz, a regrutabálokhoz köthetők – annak idején Keresztúron több tájegység ehhez a témakörhöz kapcsolódó hagyományait dolgozták fel e műsorban.

„Az utolsó óra” közeledte motiválta őket, hiszen még éltek a hagyomány letéteményesei, és kis szerencsével lehetett találni első világháborús „szemtanúkat” is, akik a folklórnak ezt a szeletét ismerték és gyakorolták is hajdanán, a második világháborúhoz kötődő hasonló hagyományrendszer pedig majdhogynem általánosan jelen volt és utóvirágzását élte a falvakban.

Olyan időszak volt, amelyben – módjával ugyan – elő lehetett venni a régi katonadaloknak azt a csoportját, amelyek Ferencz József és Horthy idejéhez, kultuszához kapcsolódnak, anélkül, hogy a nótafákat a Duna-csatornához való deportálás, illetve szerencsésebb esetben a hosszabb-rövidebb ideig tartó tömlöcbe zárás réme fenyegesse.

Annak idején, a „K. und K. időkben” a sorkötelesek huszonegy éves korukban vonultak be katonai szolgálatra, úgyhogy jelképes jelentése is van most ennek a műsornak. A „sor alatt lévők” pedig azoknak a gyermekei lehetnek, akik 1993-maguk ropták a táncot.

„Kicsit másképp raktuk össze a programot, a gyimesi és a székelyföldi kistájegységekről származó táncmotívumok, a zene is másra fókuszál. Megtaláltuk azokat, akik annak idején felléptek, hiszen többen is gyakorló táncosok vagyunk – Venczel László, Antal József, Lőrincz Hortenzia, Barta Szilvia –, a néptánc közelében tevékenykedünk, de a program gerince a mai fiatalokra épül” – fejtette ki László Csaba.

A tervekről szólva elmondta, fellépnek az idén húszéves felsősófalvi néptánctáborban, amelyet ők szerveznek, táncolnak Székelykeresztúron a kistérségi napokon, és elnyertek egy pélyázatot arra, hogy magyarországi helyszínekre is elvigyék a felújított Katonákat. Az előadás után évadzáró táncházat rendeznek a Kultúrrámpa stúdiótermében, ahova szintén várják a táncosokat. A belépés mindkét eseményre ingyenes.