2007. március 19., 00:002007. március 19., 00:00
A mintegy húsz férfi ésnő – rendőröktől nyugdíjasokon átbanktisztviselőkig – abban mindenképpen egyetért,hogy a jógázva kacagás megváltoztattaéletüket.
„Nevetés közben semmirenem gondolok. Oly mértékben kikapcsolódom, mintsoha máskor” – mondja Jutta Brez, a jógázvakacagás tanárnője, aki az indiai Gaun Sankar Guptávalegyütt hat évvel ezelőtt alakította meg acsoportot. A szemész-optikus asszony időközben elvégzettegy nevetési tanfolyamot, és kiképzéstnyert a nevetés tudományában. „Tanulmányútraküldjük az elménket, és kacagunk” –mondja a 45 éves Jutta. Az óra szabályoscsatakiáltással kezdődik, amire a 30 és 82 évközötti résztvevők mély lélegzetetvéve körbefutnak a teremben. Ezt követőenmegragadják egymás kezét, és – acsatakiáltás hangjaira – ingaszerűen hol egymáshozszaladnak, hol pedig elszaladnak egymástól. „Csak azok nélküli kacagás eredményezkikapcsolódást” – magyarázza a 64 évesGupta, aki 1963 óta él Németországban, ésvalósággal „atyja” a klubnak. Szülőhazájában,Indiában már háromezer éves hagyományavan a kacagó jógának. Meggyőződése,hogy a nevetés alkalmas az élet „tisztáramosására” és a mindennapi stressztől valószabadulásra. A 63 éves Elisabeth két ésfél éve tagja a klubnak és esküszik akacagás jó hatására. Férjeelhunytakor lépett be a klubba, mert attól tartott,hogy depressziós lesz. Walter Stephany rendőrtisztviselő mamár elképzelni sem tudja a napot kacagó jógázásnélkül. Négy éve hűséges tagja aklubnak, és annyira hozzászokott a nevetéshez,hogy reggelente felkelés előtt fél percig nevet.Sajnálatosnak találja, hogy csak kevés férfiteszi ugyanezt.
Gupta fontosnak tartja, hogy az emberekmegtanuljanak nevetni. Míg a gyerekek napjában akár300–400-szor is kacagnak, addig a felnőttek csak tizenötször.Meggyőződése, hogy a túl kevés nevetésbetegséghez vezethet. Ezért egyre több németkórházban alkalmazzák a nevetésterápiát,mivel „a nevetés a legjobb orvosság, s az is marad”.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.