2007. március 19., 00:002007. március 19., 00:00
A mintegy húsz férfi ésnő – rendőröktől nyugdíjasokon átbanktisztviselőkig – abban mindenképpen egyetért,hogy a jógázva kacagás megváltoztattaéletüket.
„Nevetés közben semmirenem gondolok. Oly mértékben kikapcsolódom, mintsoha máskor” – mondja Jutta Brez, a jógázvakacagás tanárnője, aki az indiai Gaun Sankar Guptávalegyütt hat évvel ezelőtt alakította meg acsoportot. A szemész-optikus asszony időközben elvégzettegy nevetési tanfolyamot, és kiképzéstnyert a nevetés tudományában. „Tanulmányútraküldjük az elménket, és kacagunk” –mondja a 45 éves Jutta. Az óra szabályoscsatakiáltással kezdődik, amire a 30 és 82 évközötti résztvevők mély lélegzetetvéve körbefutnak a teremben. Ezt követőenmegragadják egymás kezét, és – acsatakiáltás hangjaira – ingaszerűen hol egymáshozszaladnak, hol pedig elszaladnak egymástól. „Csak azok nélküli kacagás eredményezkikapcsolódást” – magyarázza a 64 évesGupta, aki 1963 óta él Németországban, ésvalósággal „atyja” a klubnak. Szülőhazájában,Indiában már háromezer éves hagyományavan a kacagó jógának. Meggyőződése,hogy a nevetés alkalmas az élet „tisztáramosására” és a mindennapi stressztől valószabadulásra. A 63 éves Elisabeth két ésfél éve tagja a klubnak és esküszik akacagás jó hatására. Férjeelhunytakor lépett be a klubba, mert attól tartott,hogy depressziós lesz. Walter Stephany rendőrtisztviselő mamár elképzelni sem tudja a napot kacagó jógázásnélkül. Négy éve hűséges tagja aklubnak, és annyira hozzászokott a nevetéshez,hogy reggelente felkelés előtt fél percig nevet.Sajnálatosnak találja, hogy csak kevés férfiteszi ugyanezt.
Gupta fontosnak tartja, hogy az emberekmegtanuljanak nevetni. Míg a gyerekek napjában akár300–400-szor is kacagnak, addig a felnőttek csak tizenötször.Meggyőződése, hogy a túl kevés nevetésbetegséghez vezethet. Ezért egyre több németkórházban alkalmazzák a nevetésterápiát,mivel „a nevetés a legjobb orvosság, s az is marad”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Látogatottsági adatok