Hirdetés

Kacagásklub Trierben

Azért találkoznak, hogy nevessenek. Bajor módra kacagnak, és közben a combjukat verik a tenyerükkel. Spanyol módra kacagnak, miközben flamencót táncolnak. Markukba nevetnek egész halkan, vagy pedig rendszeres időközönként nevetésben törnek ki. A trieri kacagóklub tagjai hat esztendeje hetente egyszer összejönnek azzal a céllal, hogy kacagás közben kikapcsolódjanak.

Gazda Árpád

2007. március 19., 00:002007. március 19., 00:00

A mintegy húsz férfi ésnő – rendőröktől nyugdíjasokon átbanktisztviselőkig – abban mindenképpen egyetért,hogy a jógázva kacagás megváltoztattaéletüket.
„Nevetés közben semmirenem gondolok. Oly mértékben kikapcsolódom, mintsoha máskor” – mondja Jutta Brez, a jógázvakacagás tanárnője, aki az indiai Gaun Sankar Guptávalegyütt hat évvel ezelőtt alakította meg acsoportot. A szemész-optikus asszony időközben elvégzettegy nevetési tanfolyamot, és kiképzéstnyert a nevetés tudományában. „Tanulmányútraküldjük az elménket, és kacagunk” –mondja a 45 éves Jutta. Az óra szabályoscsatakiáltással kezdődik, amire a 30 és 82 évközötti résztvevők mély lélegzetetvéve körbefutnak a teremben. Ezt követőenmegragadják egymás kezét, és – acsatakiáltás hangjaira – ingaszerűen hol egymáshozszaladnak, hol pedig elszaladnak egymástól. „Csak azok nélküli kacagás eredményezkikapcsolódást” – magyarázza a 64 évesGupta, aki 1963 óta él Németországban, ésvalósággal „atyja” a klubnak. Szülőhazájában,Indiában már háromezer éves hagyományavan a kacagó jógának. Meggyőződése,hogy a nevetés alkalmas az élet „tisztáramosására” és a mindennapi stressztől valószabadulásra. A 63 éves Elisabeth két ésfél éve tagja a klubnak és esküszik akacagás jó hatására. Férjeelhunytakor lépett be a klubba, mert attól tartott,hogy depressziós lesz. Walter Stephany rendőrtisztviselő mamár elképzelni sem tudja a napot kacagó jógázásnélkül. Négy éve hűséges tagja aklubnak, és annyira hozzászokott a nevetéshez,hogy reggelente felkelés előtt fél percig nevet.Sajnálatosnak találja, hogy csak kevés férfiteszi ugyanezt.
Gupta fontosnak tartja, hogy az emberekmegtanuljanak nevetni. Míg a gyerekek napjában akár300–400-szor is kacagnak, addig a felnőttek csak tizenötször.Meggyőződése, hogy a túl kevés nevetésbetegséghez vezethet. Ezért egyre több németkórházban alkalmazzák a nevetésterápiát,mivel „a nevetés a legjobb orvosság, s az is marad”.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
2026. augusztus 23., vasárnap

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság

Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró

Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők

A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők
2026. augusztus 19., szerda

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval

Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval
2026. augusztus 17., hétfő

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja

Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja
2026. augusztus 16., vasárnap

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője

Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője
2026. augusztus 15., szombat

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon

A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon
Hirdetés
Hirdetés