A segesvári középkori fesztiválon korabeli viseletbe öltözött táncosok és zenészek teremtik meg a letűnt korok hangulatát
Fotó: Haáz Vince
Harmincadik alkalommal elevenedik meg a középkor Segesvár utcáin: látványos felvonulások, harci bemutatók, zenés-táncos programok várják az érdeklődőket július 25–27. között a Maros megyei kisváros középkori fesztiválján.
2025. június 23., 13:382025. június 23., 13:38
A segesvári városháza hétvégén jelentette be, hogy idén július végén immár harmincadik alkalommal rendezik meg a középkori segesvári fesztivált. A háromnapos rendezvény során a történelmi városrész utcáit ismét benépesítik a középkor hősei: díszes ruhába öltözött hölgyek és lovagok vonulnak fel, a dobok ritmusa visszhangzik a több évszázados falak között, korabeli viseletbe öltözött táncosok és zenészek teremtik meg a letűnt korok hangulatát.
A szervezők tájékoztatása szerint a látogatók interaktív előadásokon, kézműves foglalkozásokon és tematikus workshopokon is részt vehetnek, miközben
A fesztivál első napján konferenciát tartanak, az előadások és beszélgetések a rendezvény múltját és hagyományait eleveníti fel. A programban harci bemutatók, középkori táncok és különféle tematikus foglalkozások is helyet kapnak. A jubileumi eseménysorozat a hagyományos tűzijátékkal zárul.
Megtalálták a segesvári vár egyik lebontott tornyának, a szövők céhe által fenntartott Szövők tornyának alapjait a régészek – jelentette be hétfőn Ioan Iulian Sîrbu, a Maros megyei város polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
Közel másfél évtizedes kutatás tárta fel, miért romlott látványosan a Szent Anna-tó ökológiai állapota. A szakemberek szerint a vízminőséget ma is egy olyan folyamat rontja, amelynek megállítása nélkül aligha fordítható vissza a kedvezőtlen tendencia.
Világzenei csemegék Kenyából, Mongóliából, Grúziából és Dél-Amerikából, balkán bulik, táncszínházi előadás, népzenei mesterkurzus, népdal- és néptánc oktatás, filmvetítések. Csak néhány kulcsszó, ami segít elképzelni a Méra Világzenei Csűrfesztivált.
Ha valaki hozzászokik ahhoz, hogy folyamatosan igazat adnak neki, torz képet alakíthat ki saját életéről.
A padlizsán, amit Erdélyben román hatásra „vinete” vagy „vineta” szóval illetnek, évezredes utat járt be Indiától a Kárpát-medencéig – ma a balkáni krémek, a görög moussaka és a török sültek nélkülözhetetlen alapanyaga.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!