2013. március 01., 07:402013. március 01., 07:40
A hegyek lábánál már tavaszi szellő fújdogál, ám a Bâlea-tónál még a tél az úr, heves szélrohamok kavarják a méteresnél is vastagabb havat, az egykori glecscserkatlan fölé magasodó sziklás ormok pedig éppen csak átsejlenek az alacsonyan szálló szürke felhőkön. Bár kiépített sípálya nincs a közelben, a Bâlea-vízeséstől induló felvonóból minden fordulóval turisták újabb népes csapata tódul ki. A látogatókat elsősorban a Közép-Európában egyedi jégszálloda, illetve jégtemplom vonzza a Fogarasi-havasok ezen pontjára.
Az avatatlan szem nehezen fedezheti fel a két objektumot, csak a nagy fehérségből helyenként kéken kikandikáló, téglatestekből összerótt jégfalak árulkodnak arról, hogy valami szokatlan bújik meg a hó alatt. A látogató hirtelen hóba vágott, nagyobb ajtónyi rés előtt találja magát, melyen belépve sejtelmesen megvilágított, hosszan elnyúló, boltíves helyiségben találja magát. A hangárszerű tér hosszabbik fala mentén jégből faragott asztalok és székek sorokoznak, a végében pedig szabályos bárpult és üvegekkel megrakott polcok, szintén jégből.
A hideg-fehéren csillogó falakon nincsenek világítótestek, a fényt a jégbe beépített világító diódák bocsátják ki. Az étteremként és bárként szolgáló teremből kétoldalt hálófülkék nyílnak. A hálóvendégek álmát jégből faragott római legionáriusok, nimfák, sellők, lovak, nagyszakállú kucsmás manók vigyázzák. A közeli jégtemplom szintén rászolgál a nevére, hiszen az oltár, a kereszt, a Megváltó szobra, sőt, a falat díszítő, az utolsó vacsorát ábrázoló dombormű is jégből van kifaragva.
A templom nemcsak idegenforgalmi látványosságként szolgál, misézni, esketni is szoktak benne. A jégkomplexum harmadik darabja egy méretes iglu, melyben három hálófülke várja azokat a turistákat, akiket nem rettent el, hogy mínusz 1-2 fokban töltsék az éjszakát.
A jégszálloda tulajdonosa és ötletgazdája Arnold Klingeis, aki a Fogarasi-havasok lábánál fekvő Felek város polgármestere. A heidelbergi egyetemen idegenforgalmi menedzsmentet végzett szász fiatalember szeretett volna olyan eredeti, nagy vonzerővel bíró turisztikai objektumot létrehozni, amely a holtszezonban is képes nagyszámú látogatót vonzani. Az erdélyi jégszállodát, melyhez hasonlóak Svédországban, Kanadában és Japánban működnek, 2005 telén nyitották meg első alkalommal, s azóta a gazdasági válság ellenére az érdeklődés folyamatosan nő. A komplexum, beleértve a szállodát, bárki által látogatható, csak éjféltől válik zártkörűvé, és áll kizárólag a szállóvendégek rendelkezésére.
A tavalyi, április végén záruló szezonban több mint 700 turista szállt meg itt vagy az igluban. Míg az objektumot csak megtekintő látogatóknak 80 százaléka belföldi és 20 százalékuk érkezik a határon túlról, a hálóvendégek esetében fordított az arány. A külföldiek többsége angol és német, de jönnek olaszok, amerikaiak, brazilok, kínaiak, koreaiak és arabok is. Az ok nem feltétlenül pénzügyi jellegű, mivel a jégszálloda nem drágább, mint egy átlagos szálló a Prahova völgyében.
„A románok, úgy látszik, kevésbé kalandvágyók. Mi nem hagyományos szállodai szolgáltatást kínálunk hanem egy egyedi, egzotikus élményt. Már annak is sajátos hangulata van, ha az ember a jégszállodában ebédel vagy vacsorázik” – magyarázza Arnold Klingeis. A turisták általában szervezett csoportokban érkeznek, a Bâlea-tó csak egyik megállója a három-hétnapos körutazásnak, melynek során útba ejtik Bukarestet, Szebent, Brassót és Segesvárt is. Arnold Klingeisnek az a szándéka, hogy az elkövetkező években a jelenleginél jóval több magyar turistát vonzzon a Bâlea-tóhoz, a kis távolság és a közös múltból fakadó érzelmi kötelék miatt ugyanis nagy potenciált lát a magyar piacban.
Bár egy jégbarlangban eltöltendő éjszakának már a gondolatától is sokakat kiráz a hideg, a valóságban az élmény nem dermesztő, alulírott is hűlés nélkül úszta meg az igluban való alvást. A stílszerűen, jégből kialakított ágyon vastag matrac, azon pedig prémek, takarók várják a vendéget, aki egy minőségi, alacsony hőmérsékletre tervezett hálózsákot is kap. A szálloda egyik alkalmazottjának elmondása szerint a hálóvendégek között volt már négy hónapos csecsemő és 80 éves öregúr is. Ha a vendég adott pillanatban úgy érzi, hogy túlságosan extrém élmény fagypont alatti hőmérsékleten tölteni az egész éjszakát, akkor a személyzet az éjszaka bármely órájában fűtött szobát nyit neki az ugyanazon vállakozás által üzemeltetett, mintegy száz méterre található, korszerű menedékházban.
| A jégszálloda építésén mintegy 25 ember dolgozik, ezek egy része évről évre a Maros megyei Holtmarosról érkezik, Varga Attila vezetésével. A munkálatok december elején kezdődnek, s a jéghotel karácsonyra nyílik meg. A jégtemplomot és az iglut január folyamán szokták felépíteni. Építőanyagként a Bâlea-tó jegéből láncfűrésszel kivágott, 30X30X100 centiméteres jégtömböket használnak. Habarcs helyett vízzel meglocsolt havat tesznek, ami rövid idő alatt keményre fagy, nagy szilárdságot kölcsönözve a jégtéglákból rakott falnak. A boltíves tetőt szintén megvizezett hóból alakítják ki, amit zsalura raknak fel. Egyetlen éjszaka alatt a tető annyira megszilárdul, hogy ki lehet szedni a zsalut. Varga Attila elmondása szerint a három épület kialakításához mintegy 10 ezer jégtömböt használnak fel. A munka extrém körülmények között zajlik, volt már, hogy az építők mínusz 20 fokos hidegben dolgoztak, amiért a munkaidő napi nyolc óránál hosszabb nem lehet, azt is több szünettel kell megszakítani. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lélegzetelállító mutatvánnyal hívta fel magára a figyelmet két orosz származású aktivista New Yorkban: felmásztak az Empire State Building csúcsára, ahol egy világbékét hirdető transzparenst feszítettek ki, majd a férfi megkérte társa kezét.
Szokatlan riasztás miatt vonult ki hétfőn késő este az aradi csendőrség: valamivel 23 óra a 112-es segélyhívószámon jelentette be egy férfi, hogy autója motorházteteje alatt egy kígyó bújt meg.
Júniusban már elárasztja a piacokat a világos és sötétebb színű zöldpaprika, amit nemcsak töltött paprika formájában és nyersen fogyaszthatunk. Összeállításunkban nyári, hűsítő fogások receptjeit is közöljük – főszerepben a zöldpaprika.
Európát, és azon belül Romániát is történelmi hőség hulláma érte el. Alább pontokba szedve foglaljuk össze, mi történik a testünkkel a kritikus hőmérsékleti határokon, mire kell különösen figyelnünk, és hogyan védekezhetünk hatékonyan a hőség ellen.
Magyarul talán frappánsan „házpesztrának” fordíthatnánk az angol kifejezéssel house-sitting-nek nevezett új utazási trendet, ami lassan meghódítja a világot. Fő aduászai: pénztárcabarát, ráadásul autentikus helyi élményt nyújt.
A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Látogatottsági adatok