Jégbe fagyott szálloda: élményturizmus melegvérűeknek

A hegyek lábánál már tavaszi szellő fújdogál, ám a Bâlea-tónál még a tél az úr, heves szélrohamok kavarják a méteresnél is vastagabb havat, az egykori glecscserkatlan fölé magasodó sziklás ormok pedig éppen csak átsejlenek az alacsonyan szálló szürke felhőkön. Bár kiépített sípálya nincs a közelben, a Bâlea-vízeséstől induló felvonóból minden fordulóval turisták újabb népes csapata tódul ki. A látogatókat elsősorban a Közép-Európában egyedi jégszálloda, illetve jégtemplom vonzza a Fogarasi-havasok ezen pontjára.

Az avatatlan szem nehezen fedezheti fel a két objektumot, csak a nagy fehérségből helyenként kéken kikandikáló, téglatestekből összerótt jégfalak árulkodnak arról, hogy valami szokatlan bújik meg a hó alatt. A látogató hirtelen hóba vágott, nagyobb ajtónyi rés előtt találja magát, melyen belépve sejtelmesen megvilágított, hosszan elnyúló, boltíves helyiségben találja magát. A hangárszerű tér hosszabbik fala mentén jégből faragott asztalok és székek sorokoznak, a végében pedig szabályos bárpult és üvegekkel megrakott polcok, szintén jégből.

A hideg-fehéren csillogó falakon nincsenek világítótestek, a fényt a jégbe beépített világító diódák bocsátják ki. Az étteremként és bárként szolgáló teremből kétoldalt hálófülkék nyílnak. A hálóvendégek álmát jégből faragott római legionáriusok, nimfák, sellők, lovak, nagyszakállú kucsmás manók vigyázzák. A közeli jégtemplom szintén rászolgál a nevére, hiszen az oltár, a kereszt, a Megváltó szobra, sőt, a falat díszítő, az utolsó vacsorát ábrázoló dombormű is jégből van kifaragva.

A templom nemcsak idegenforgalmi látványosságként szolgál, misézni, esketni is szoktak benne. A jégkomplexum harmadik darabja egy méretes iglu, melyben három hálófülke várja azokat a turistákat, akiket nem rettent el, hogy mínusz 1-2 fokban töltsék az éjszakát.

Kalandvágyó külföldiek

A jégszálloda tulajdonosa és ötletgazdája Arnold Klingeis, aki a Fogarasi-havasok lábánál fekvő Felek város polgármestere. A heidelbergi egyetemen idegenforgalmi menedzsmentet végzett szász fiatalember szeretett volna olyan eredeti, nagy vonzerővel bíró turisztikai objektumot létrehozni, amely a holtszezonban is képes nagyszámú látogatót vonzani. Az erdélyi jégszállodát, melyhez hasonlóak Svédországban, Kanadában és Japánban működnek, 2005 telén nyitották meg első alkalommal, s azóta a gazdasági válság ellenére az érdeklődés folyamatosan nő. A komplexum, beleértve a szállodát, bárki által látogatható, csak éjféltől válik zártkörűvé, és áll kizárólag a szállóvendégek rendelkezésére.

A tavalyi, április végén záruló szezonban több mint 700 turista szállt meg itt vagy az igluban. Míg az objektumot csak megtekintő látogatóknak 80 százaléka belföldi és 20 százalékuk érkezik a határon túlról, a hálóvendégek esetében fordított az arány. A külföldiek többsége angol és német, de jönnek olaszok, amerikaiak, brazilok, kínaiak, koreaiak és arabok is. Az ok nem feltétlenül pénzügyi jellegű, mivel a jégszálloda nem drágább, mint egy átlagos szálló a Prahova völgyében.

„A románok, úgy látszik, kevésbé kalandvágyók. Mi nem hagyományos szállodai szolgáltatást kínálunk hanem egy egyedi, egzotikus élményt. Már annak is sajátos hangulata van, ha az ember a jégszállodában ebédel vagy vacsorázik” – magyarázza Arnold Klingeis. A turisták általában szervezett csoportokban érkeznek, a Bâlea-tó csak egyik megállója a három-hétnapos körutazásnak, melynek során útba ejtik Bukarestet, Szebent, Brassót és Segesvárt is. Arnold Klingeisnek az a szándéka, hogy az elkövetkező években a jelenleginél jóval több magyar turistát vonzzon a Bâlea-tóhoz, a kis távolság és a közös múltból fakadó érzelmi kötelék miatt ugyanis nagy potenciált lát a magyar piacban.

Csecsemőktől öregekig

Bár egy jégbarlangban eltöltendő éjszakának már a gondolatától is sokakat kiráz a hideg, a valóságban az élmény nem dermesztő, alulírott is hűlés nélkül úszta meg az igluban való alvást. A stílszerűen, jégből kialakított ágyon vastag matrac, azon pedig prémek, takarók várják a vendéget, aki egy minőségi, alacsony hőmérsékletre tervezett hálózsákot is kap. A szálloda egyik alkalmazottjának elmondása szerint a hálóvendégek között volt már négy hónapos csecsemő és 80 éves öregúr is. Ha a vendég adott pillanatban úgy érzi, hogy túlságosan extrém élmény fagypont alatti hőmérsékleten tölteni az egész éjszakát, akkor a személyzet az éjszaka bármely órájában fűtött szobát nyit neki az ugyanazon vállakozás által üzemeltetett, mintegy száz méterre található, korszerű menedékházban.