2013. március 01., 07:402013. március 01., 07:40
A hegyek lábánál már tavaszi szellő fújdogál, ám a Bâlea-tónál még a tél az úr, heves szélrohamok kavarják a méteresnél is vastagabb havat, az egykori glecscserkatlan fölé magasodó sziklás ormok pedig éppen csak átsejlenek az alacsonyan szálló szürke felhőkön. Bár kiépített sípálya nincs a közelben, a Bâlea-vízeséstől induló felvonóból minden fordulóval turisták újabb népes csapata tódul ki. A látogatókat elsősorban a Közép-Európában egyedi jégszálloda, illetve jégtemplom vonzza a Fogarasi-havasok ezen pontjára.
Az avatatlan szem nehezen fedezheti fel a két objektumot, csak a nagy fehérségből helyenként kéken kikandikáló, téglatestekből összerótt jégfalak árulkodnak arról, hogy valami szokatlan bújik meg a hó alatt. A látogató hirtelen hóba vágott, nagyobb ajtónyi rés előtt találja magát, melyen belépve sejtelmesen megvilágított, hosszan elnyúló, boltíves helyiségben találja magát. A hangárszerű tér hosszabbik fala mentén jégből faragott asztalok és székek sorokoznak, a végében pedig szabályos bárpult és üvegekkel megrakott polcok, szintén jégből.
A hideg-fehéren csillogó falakon nincsenek világítótestek, a fényt a jégbe beépített világító diódák bocsátják ki. Az étteremként és bárként szolgáló teremből kétoldalt hálófülkék nyílnak. A hálóvendégek álmát jégből faragott római legionáriusok, nimfák, sellők, lovak, nagyszakállú kucsmás manók vigyázzák. A közeli jégtemplom szintén rászolgál a nevére, hiszen az oltár, a kereszt, a Megváltó szobra, sőt, a falat díszítő, az utolsó vacsorát ábrázoló dombormű is jégből van kifaragva.
A templom nemcsak idegenforgalmi látványosságként szolgál, misézni, esketni is szoktak benne. A jégkomplexum harmadik darabja egy méretes iglu, melyben három hálófülke várja azokat a turistákat, akiket nem rettent el, hogy mínusz 1-2 fokban töltsék az éjszakát.
A jégszálloda tulajdonosa és ötletgazdája Arnold Klingeis, aki a Fogarasi-havasok lábánál fekvő Felek város polgármestere. A heidelbergi egyetemen idegenforgalmi menedzsmentet végzett szász fiatalember szeretett volna olyan eredeti, nagy vonzerővel bíró turisztikai objektumot létrehozni, amely a holtszezonban is képes nagyszámú látogatót vonzani. Az erdélyi jégszállodát, melyhez hasonlóak Svédországban, Kanadában és Japánban működnek, 2005 telén nyitották meg első alkalommal, s azóta a gazdasági válság ellenére az érdeklődés folyamatosan nő. A komplexum, beleértve a szállodát, bárki által látogatható, csak éjféltől válik zártkörűvé, és áll kizárólag a szállóvendégek rendelkezésére.
A tavalyi, április végén záruló szezonban több mint 700 turista szállt meg itt vagy az igluban. Míg az objektumot csak megtekintő látogatóknak 80 százaléka belföldi és 20 százalékuk érkezik a határon túlról, a hálóvendégek esetében fordított az arány. A külföldiek többsége angol és német, de jönnek olaszok, amerikaiak, brazilok, kínaiak, koreaiak és arabok is. Az ok nem feltétlenül pénzügyi jellegű, mivel a jégszálloda nem drágább, mint egy átlagos szálló a Prahova völgyében.
„A románok, úgy látszik, kevésbé kalandvágyók. Mi nem hagyományos szállodai szolgáltatást kínálunk hanem egy egyedi, egzotikus élményt. Már annak is sajátos hangulata van, ha az ember a jégszállodában ebédel vagy vacsorázik” – magyarázza Arnold Klingeis. A turisták általában szervezett csoportokban érkeznek, a Bâlea-tó csak egyik megállója a három-hétnapos körutazásnak, melynek során útba ejtik Bukarestet, Szebent, Brassót és Segesvárt is. Arnold Klingeisnek az a szándéka, hogy az elkövetkező években a jelenleginél jóval több magyar turistát vonzzon a Bâlea-tóhoz, a kis távolság és a közös múltból fakadó érzelmi kötelék miatt ugyanis nagy potenciált lát a magyar piacban.
Bár egy jégbarlangban eltöltendő éjszakának már a gondolatától is sokakat kiráz a hideg, a valóságban az élmény nem dermesztő, alulírott is hűlés nélkül úszta meg az igluban való alvást. A stílszerűen, jégből kialakított ágyon vastag matrac, azon pedig prémek, takarók várják a vendéget, aki egy minőségi, alacsony hőmérsékletre tervezett hálózsákot is kap. A szálloda egyik alkalmazottjának elmondása szerint a hálóvendégek között volt már négy hónapos csecsemő és 80 éves öregúr is. Ha a vendég adott pillanatban úgy érzi, hogy túlságosan extrém élmény fagypont alatti hőmérsékleten tölteni az egész éjszakát, akkor a személyzet az éjszaka bármely órájában fűtött szobát nyit neki az ugyanazon vállakozás által üzemeltetett, mintegy száz méterre található, korszerű menedékházban.
| A jégszálloda építésén mintegy 25 ember dolgozik, ezek egy része évről évre a Maros megyei Holtmarosról érkezik, Varga Attila vezetésével. A munkálatok december elején kezdődnek, s a jéghotel karácsonyra nyílik meg. A jégtemplomot és az iglut január folyamán szokták felépíteni. Építőanyagként a Bâlea-tó jegéből láncfűrésszel kivágott, 30X30X100 centiméteres jégtömböket használnak. Habarcs helyett vízzel meglocsolt havat tesznek, ami rövid idő alatt keményre fagy, nagy szilárdságot kölcsönözve a jégtéglákból rakott falnak. A boltíves tetőt szintén megvizezett hóból alakítják ki, amit zsalura raknak fel. Egyetlen éjszaka alatt a tető annyira megszilárdul, hogy ki lehet szedni a zsalut. Varga Attila elmondása szerint a három épület kialakításához mintegy 10 ezer jégtömböt használnak fel. A munka extrém körülmények között zajlik, volt már, hogy az építők mínusz 20 fokos hidegben dolgoztak, amiért a munkaidő napi nyolc óránál hosszabb nem lehet, azt is több szünettel kell megszakítani. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap délután elfoglalta a magyarfenesi gólyafészket a hajlék tavalyi lakója. A Sáromberkén gyűrűzött 2031-esnek azonban pünkösdire sikerült a királysága, hazaérkezett a fészek idei ura és a tojóval együtt kemény harcok árán visszafoglalták a fészket.
Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Látogatottsági adatok