Hamis szentimentalizmus
Minden idők egyik legdrágább, legvéresebb és legbrutálisabb német filmje valóban teljes könyörtelenséggel kívánja bemutatni a Baader–Meinhof-csoport által végrehajtott terrortámadásokat, gyújtogatásokat és robbantásokat, az emberrablásokat, gyilkosságokat. Egyben véget akar vetni annak a hamis szentimentalizmusnak – vagy legendának –, amely több mint harminc évvel a legszörnyűbb németországi terrorcselekmények után a csoport tevékenységével kapcsolatos nézeteket bizonyos körökben még mindig övezi. A szélsőbaloldali szervezetet 1970-ben alapította Andreas Baader, Ulrike Meinhof és Gudrun Ensslin, s az a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevet kapta. A terrorista csoport egyfajta neomarxista meggyőződés alapján terrorista bűncselekmények végrehajtásával kívánta elérni a fennálló rendszer felbomlását.
Kérdőjeles öngyilkosságok
Abban az időben a németországi fiatalok nagy része szimpatizált a mozgalommal, s noha többségük annak módszereit elvetette, az általuk képviselt elvekkel egyetértett. A többgenerációs csoport merényletei az állami szervek apparátusai, katonai intézmények – elsősorban amerikai támaszpontok ellen irányultak. A rendőrség a csoport vezetőit a hetvenes évek közepétől letartóztatta, majd életfogytiglani börtönre ítélte. Ulrike Meinhof 1976-ban, Andreas Baader és Gudrun Ensslin 1977-ben a cellában öngyilkosságot követett el, míg a RAF néhány korábbi képviselője még sokáig életfogytiglani börtönbüntetését töltötte, s tölti ma is. Baader, Meinhof és Ensslin öngyilkosságát az elmúlt évtizedekben többen kétségbe vonták, azt állítva, hogy halálukban a hatóságok is közreműködtek. De végül felülkerekedett az a vélemény, hogy valóban önkezükkel vetettek véget az életüknek, s a film egyértelműen az öngyilkosság mellett teszi le a garast.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Élettársa veje gyilkolt meg egy román állampolgárságú férfit a magyarországi Tiszakécskén. Az elkövető egy erdőben elásta a székelyudvarhelyi származású áldozat holttestét.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
Látogatottsági adatok