Japán folklórkutató gyűjt Maros megyében

Inagaki Norio folklórkutató tizenöt évvel ezelőtt járt vidékeinken, s úgy gondolja, hogy e térségek néptáncait, népdalait meg kell örökíteni, így most kép- és hangfelvételeket készít román és magyar vidékeken egyaránt. Mint mondta, számára nem maga a gyűjtés a fontos, hanem annak tárgya, egy-egy adott település öregei által előadott régi dalok, táncfigurák. Azt tapasztalta, hogy sok helyen más településről hívnak táncoktatót, az azoban nem a helyiek táncát, hanem másokét tanítja meg az ottaniaknak. Ehelyett inkább tisztelni kell a sok szép helyi nótát, táncfigurát, és ezeket kellene megtanítani a fiataloknak – hangsúlyozta a távol-keleti folklórkutató.

A gyűjtés egyik célja, hogy a helyiek tudatosítsák folklórkincsüket, a másik, hogy az anyagot kutatók feldolgozzák, elemezzék, tárolják. Inagaki Norio a kolozsvári folklórkutató intézetnek dolgozik. Hagyományosan ez a rögzítések időszaka, nyáron a vidékeket tanulmányozzák a kutatók, télen pedig felkeresik egy-egy település adatközlőit – részletezte a keleti kutató, aki érdekesnek és az európai kultúra részének tartja a román, magyar, moldovai és ukrán hagyományokat és azok kölcsönhatásait. Inagaki Noriót Maros megyei útján Varró Huba marosvásárhelyi koreográfus, táncoktató is elkíséri.

Egyrészt a tapasztalat- és anyaggyűjtés is fontos számára, de ugyanúgy vélekedik, mint társa, ezért is csatlakozott a munkához: az összegyűjtött anyagokat egy helyi archívum számára átadni, hogy az adott falu fiataljai legyen miből dokumentálódjanak, tanuljanak. Ő is úgy véli, a legfontosabb az lenne, ha először a saját települése táncait, énekeit tanulná meg mindenki. Mert hiába nevezik egy adott térség táncát nyárádmentinek, azt másként járják Csíkfalván, másként Backamadarason – mondta el a szakember, akit meglepett, hogy például ugyanazt a népdalt más-más dallammal vagy ritmussal éneklik Nyárádköszvényesen, Jobbágyfalván vagy Nyárádselyében, bár egymáshoz közeli falvakról van szó.

A kölcsönhatásokról pedig csak egyetlen, a két szakember által emlegetett példát emeljük ki: a többségében románok lakta Székelymosonban a románok a magyar forgatóst és moldovai táncokat is eljárják, míg a szomszédos, magyarlakta Jobbágyfalva adatközlői egy második generációs magyar éneket román népdal dallamaira adtak elő a napokban.