Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A romániai lakosság több mint háromnegyede követi az ukrajnai háború történéseit, és 60 százalékuk tart attól, hogy Romániát is támadás érheti – derül ki az IRES márciusi közvélemény-kutatásából.
2022. március 31., 16:142022. március 31., 16:14
A megkérdezettek 79 százaléka azt mondta, személyesen követi az ukrajnai eseményeket, 21 százalék nem követi ezeket – írja az Agerpres.
A felmérésben részt vevők 19 százaléka bevallása szerint leginkább félelmet érez a háború vonatkozásában, 17 százalék az empátiát, 11 százalék a szomorúságot jelölte meg válaszként erre a kérdésre.
A megkérdezettek 77 százaléka szerint a NATO képes lenne kezelni egy, a szövetség térségbeli tagországai ellen irányuló orosz támadást, míg 20 százalék szerint nem lenne képes erre.
27 százalék maradna és harcolna, 36 százalék maradna és menedéket keresne valahol, 20 százalék pedig azt mondta, hogy nem tenne semmi különöset.
A közvélemény-kutatásból továbbá kiderül, hogy a romániaiakat az áremelkedések aggasztják a leginkább, a második helyen a háborútól való félelem áll.
34 százalék a háborútól tart a legnagyobb mértékben, 6 százalék a politikai helyzetet nevezte meg legnagyobb aggodalma forrásának, 6 százalék pedig a megbetegedéstől való félelmét.
Az áremelkedések miatti aggodalom tavaly is első helyen állt a romániaiakat gyötrő félelmek között, azonban a második helyet a betegségektől való félelem foglalta el. A megkérdezettek 30 százaléka vallotta azt, hogy 2021-ben az áremelkedések aggasztották a leginkább, 27 százaléknak a legnagyobb aggodalma a megbetegedéstől való félelemhez kötődött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!