Nemcsak rendhagyó, de rendkívül érdekes is az a Gyámolító gyógyír, kúráló pirula című kiállítás, mely a marosvásárhelyi várban részben a helyi, részben a székelyföldi és valamelyest az anyaországi gyógyszerészet történetét próbálja számos szemléltető eszköz révén bemutatni.
2014. június 30., 18:292014. június 30., 18:29
Belépve az első terembe, a látogató időutazásba kezdhet: megtudhatja, hogy a reumát fekete nadálytő tinktúrával kezelték, az orsó a betegség démonait tartotta távol, igézés ellen a szenes vizet ajánlották, a gonosztól pedig az ajtónak támasztott seprű védett – valamikor réges-régen vagy, mondhatnánk, bizonyos vidékeken most is.
Marosszéken például hideg vízbe meghatározott, páratlan számú – három, hét vagy kilenc – parazsat dobtak, minden darabnál egy személy nevét említve. Amelyik említésénél a parázs leszállt, az volt az igéző, deríthették ki ükanyáink.
Javasasszonyok gyógymódjai
A Nyárádmentén az ijedtség orvoslására ólomöntést használtak. Az ólmot a kályha tetején megolvasztották, majd hideg vizet töltöttek egy tálba és a megolvadt nehéz fémet beleöntötték. Ez kötelező módon valamilyen személyre, állatra vagy tárgyra emlékeztető alakot öltött. A hozzáértő ebből kiolvasta, hogy kitől vagy mitől ijedt meg a kisgyerek. Aki csak a leírt szövegben hitt, annak – valamivel később – rendelkezésére álltak a kalendáriumok, benne gyógynövény-gyűjtési naptárral, no meg javasasszonyok tanácsaival.
Egy teremmel odébb a látogató a 18. században találja magát, amikor a növényeken kívül már egyebet is használtak a gyógyszerek előállítására. Ekkor jelentek meg a kézi pirulagyártók, mozsarak, laboratóriumi üvegek, tölcsérek, kályhák és mérlegek. A porcelántégelyek, úti patikaládák, orvosságos dobozkák, homeopátiás készletek, pénztárgépek már a 20. század elejére utalnak. A felsorolt tárgyakon kívül a látogató megcsodálhatja a gyógyszerészek egyik, 1918-ban kiadott zsebnaptárát is.
Egyébként Marosvásárhelyen az első patikát Schwartz Simon gyógyszerész alapította 1733-ban. A másodikra szinte három évtizedet kellett várni, addig, amíg 1762-ben a kolozsvári Mauksch János engedélyt kapott arra, hogy a Kossuth utca elején megnyissa a Magyar Koronát. Ez a patika még egy ideig az államosítás után is működött.
A hiedelmektől a csúcstechnológiáig
A mai egységek közül a Sas gyógyszertár tekint vissza a legnagyobb múltra. A városházával szemben található, 1918-ban alapított gyógyszertárat jelenleg Sóbesterné Kovács Klára Global Farma néven működteti. Korabeli hírnevét id. Kovács Andor, a jelenlegi főgyógyszerész nagyapja idejében nyerte el főleg nagysikerű eredeti készítményeinek – a Mária-krémnek, a Pernsulfol-kenőcsnek vagy a Nuciferinnek – köszönhetően, melyekre számos rendelés érkezett külföldről is.
A székelyföldi gyógyszertárak már a 18. században három részből álltak: a vényező, az officína és a laboratórium, utóbbiban csak a patikusok léphettek be. A múzeum következő helyiségei már az árván nevelkedő és származása miatt tragikus sorsú Richter Gedeonról, a modern magyar gyógyszeripar megteremtőjéről szólnak. A Budapesten és külföldön tanult gyógyszerész 1901-ben vásárolta első patikáját, az Üllői úti Sas gyógyszertárat. Alig hat évvel később a kőbányai Cserkész utcában megnyitotta az ország első gyárát, melyet a falról ránk köszönő korabeli képek mutatnak be.
De a tárlaton megtekinthetjük, sőt ki is próbálhatjuk a tablettázó- és kapszulázógépet, a mágneses keverőt, a pH-métert, a tabletták kioldását vizsgáló berendezést. Az érintőképernyős “tárlatvezető” segítségével pedig bepillanthatunk a nyilasok által 1944 decemberében kivégzett világhírű gyógyszerész ma is műküdő budapesti, debreceni és marosvásárhelyi gyáraiba.
„Arra törekedtünk, hogy mutassuk be az erdélyi gyógyszerészet múltját és jelenét, a népi hiedelmektől a mai csúcstechnológiáig, lépésről lépésre” – mondta el lapunknak a Richter romániai leányvállalatának kommunikációs menedzsere, Zayzon Zsuzsanna.
A tárlat jövő év májusáig tart nyitva, utána az ország más múzeumaiba költözik. „A craiovai kollégák már jelentkeztek a kiállítás anyagáért, amit el szeretnénk juttatni Székelyföld több településére, sőt szó van arról is, hogy Magyarországon is bemutatjuk” – vetítette előre a már most sikeresnek mondható kiállítás utóéletét Soós Zoltán, a Maros megyei Múzeum igazgatója, aki egy régebbi álmát váltotta be a gyógyszertörténet bemutatásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!