Ijedtségre ólomöntés – gyógyszerészeti tárlat Vásárhelyen

Belépve az első terembe, a látogató időutazásba kezdhet: megtudhatja, hogy a reumát fekete nadálytő tinktúrával kezelték, az orsó a betegség démonait tartotta távol, igézés ellen a szenes vizet ajánlották, a gonosztól pedig az ajtónak támasztott seprű védett – valamikor réges-régen vagy, mondhatnánk, bizonyos vidékeken most is.

Marosszéken például hideg vízbe meghatározott, páratlan számú – három, hét vagy kilenc – parazsat dobtak, minden darabnál egy személy nevét említve. Amelyik említésénél a parázs leszállt, az volt az igéző, deríthették ki ükanyáink.

Javasasszonyok gyógymódjai

A Nyárádmentén az ijedtség orvoslására ólomöntést használtak. Az ólmot a kályha tetején megolvasztották, majd hideg vizet töltöttek egy tálba és a megolvadt nehéz fémet beleöntötték. Ez kötelező módon valamilyen személyre, állatra vagy tárgyra emlékeztető alakot öltött. A hozzáértő ebből kiolvasta, hogy kitől vagy mitől ijedt meg a kisgyerek. Aki csak a leírt szövegben hitt, annak – valamivel később – rendelkezésére álltak a kalendáriumok, benne gyógynövény-gyűjtési naptárral, no meg javasasszonyok tanácsaival.

Egy teremmel odébb a látogató a 18. században találja magát, amikor a növényeken kívül már egyebet is használtak a gyógyszerek előállítására. Ekkor jelentek meg a kézi pirulagyártók, mozsarak, laboratóriumi üvegek, tölcsérek, kályhák és mérlegek. A porcelántégelyek, úti patikaládák, orvosságos dobozkák, homeopátiás készletek, pénztárgépek már a 20. század elejére utalnak. A felsorolt tárgyakon kívül a látogató megcsodálhatja a gyógyszerészek egyik, 1918-ban kiadott zsebnaptárát is.

Egyébként Marosvásárhelyen az első patikát Schwartz Simon gyógyszerész alapította 1733-ban. A másodikra szinte három évtizedet kellett várni, addig, amíg 1762-ben a kolozsvári Mauksch János engedélyt kapott arra, hogy a Kossuth utca elején megnyissa a Magyar Koronát. Ez a patika még egy ideig az államosítás után is működött.

A hiedelmektől a csúcstechnológiáig

A mai egységek közül a Sas gyógyszertár tekint vissza a legnagyobb múltra. A városházával szemben található, 1918-ban alapított gyógyszertárat jelenleg Sóbesterné Kovács Klára Global Farma néven működteti. Korabeli hírnevét id. Kovács Andor, a jelenlegi főgyógyszerész nagyapja idejében nyerte el főleg nagysikerű eredeti készítményeinek – a Mária-krémnek, a Pernsulfol-kenőcsnek vagy a Nuciferinnek – köszönhetően, melyekre számos rendelés érkezett külföldről is.

A székelyföldi gyógyszertárak már a 18. században három részből álltak: a vényező, az officína és a laboratórium, utóbbiban csak a patikusok léphettek be. A múzeum következő helyiségei már az árván nevelkedő és származása miatt tragikus sorsú Richter Gedeonról, a modern magyar gyógyszeripar megteremtőjéről szólnak. A Budapesten és külföldön tanult gyógyszerész 1901-ben vásárolta első patikáját, az Üllői úti Sas gyógyszertárat. Alig hat évvel később a kőbányai Cserkész utcában megnyitotta az ország első gyárát, melyet a falról ránk köszönő korabeli képek mutatnak be.

De a tárlaton megtekinthetjük, sőt ki is próbálhatjuk a tablettázó- és kapszulázógépet, a mágneses keverőt, a pH-métert, a tabletták kioldását vizsgáló berendezést. Az érintőképernyős “tárlatvezető” segítségével pedig bepillanthatunk a nyilasok által 1944 decemberében kivégzett világhírű gyógyszerész ma is műküdő budapesti, debreceni és marosvásárhelyi gyáraiba.

„Arra törekedtünk, hogy mutassuk be az erdélyi gyógyszerészet múltját és jelenét, a népi hiedelmektől a mai csúcstechnológiáig, lépésről lépésre” – mondta el lapunknak a Richter romániai leányvállalatának kommunikációs menedzsere, Zayzon Zsuzsanna.

A tárlat jövő év májusáig tart nyitva, utána az ország más múzeumaiba költözik. „A craiovai kollégák már jelentkeztek a kiállítás anyagáért, amit el szeretnénk juttatni Székelyföld több településére, sőt szó van arról is, hogy Magyarországon is bemutatjuk” – vetítette előre a már most sikeresnek mondható kiállítás utóéletét Soós Zoltán, a Maros megyei Múzeum igazgatója, aki egy régebbi álmát váltotta be a gyógyszertörténet bemutatásával.