Huszonnyolc lovas a Székely Vágtán

Az idei, új szabályzat értelmében csak igazolt eredetű lovakkal lehetett nevezni a Székely Vágta futamra, ennek a győztese jut ki a budapesti Nemzeti Vágtára, erre 16 település nevezte be lovasát: Barót, Bélafalva, Előpatak, Kászon, Kovászna, Kézdivásárhely, Kilyén, Lemhény, Marosvásárhely, Nyujtód, Ozsdola, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Székelyvarság, Szotyor, Vargyas.

A Góbé Futamon bármilyen négyévesnél idősebb ló versenyezhet, erre 12 település – Csíkkozmás, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Homoródszentpál, Kézdioroszfalu, Kézdisárfalva, Kézdivásárhely, Réty, Sepsiszentgyörgy, Szotyor, Szováta, Tusnádfürdő – lovasa iratkozott be.

A győztes ebben az évben nemcsak pénzjutalommal és a serleggel tér haza, hanem egy vándorszablyával is, melyet Szabó István hagyományőrző fegyverkovács, népi iparművész, restaurátor ajándékozott a lovas rendezvénynek. Az egyik a győztes lovasnál, településnél marad, a másikat továbbadják a következő évi futamgyőztesnek: a vándorszablya egy 1845 M. lovastiszti szablya, a győztesnek járó pedig egy 1861 M. gyalogostiszti szablya – ebbe belevésik a győztes település és a lovas nevét.

A 2014-es Székely Vágtát a Dózsa György vezette parasztfelkelés 500 éves évfordulója jegyében tartják, ezért korabeli díszleteket helyeznek el a pályán és körülötte. A kutatómunkát dr. Szekeres Attila István heraldikus végezte, a heraldikai munka alapján Grubisics Csaga grafikus tervezte meg a zászlókat, ezekkel díszítik fel a versenypályát és a közélelmezési jurtákat.

A Székely Vágta hivatalos zászlaján kívül még három – a korabeli magyar hadizászlók mintájára készült – fecskefarkú zászló díszíti a pálya külső körét. A Dózsa György vezette lázadó kereszteseket jelképezi a fehér mezőben vörös, ívelt oldalú latin kereszttel ellátott zászló, a lázadókat leverő Szapolyai János erdélyi vajda seregét a Szapolyai-címerből leképezett zászló idézi, ezek is visszaköszönnek a pálya külső körében.

A korabeli méltóságviselők közül II. Ulászló király, Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek, a keresztesháborút meghirdető pápai bulla címere, Szapolyai János örökös szepesi ispán, erdélyi vajda, a székelyek ispánjának címere, valamint Báthori István temesi ispán és Szentgyörgyi Péter gróf, országbíró pecsétje díszítik majd a jurtákat.

Az alkalmat kihasználják arra is, hogy bemutassák az ún. régi székely címerből leképezett Dózsa korabeli székely zászlót. Ezeken kívül a Székely Vágta helyszínén egy őrfára egy 14 méter nagyságú székely lobogót vonnak fel az ún. új székely címer elemeivel, az arany nappal és növekvő ezüst holdsarlóval. A díszítésről és a heraldikai munkáról részletesebben a www.szekelyvagta.ro honlapon olvashatnak az érdeklődők.

Veszélyes rekordkísérlet

Pászka Lehel lovasíjász rekordkísérlettel készül a július 19–20. között sorra kerülő Székely Vágtára. Nyereg és kantár nélkül, homokos pályán vágtázva tizennégy céltáblát kell eltalálnia, mindezt negyven másodperc alatt, hogy felállítsa a rekordot.

A lovasíjász összesen négyszáz méteres távon vágtázik, eközben a pályán több mint huszonnyolc méter távolságra és másfél méter magasba kihelyezett céltáblákra fog lőni, miközben a lovon semmilyen felszerelés nem lesz. A távot negyven másodpercen belül kell megtenni. Pászka ezzel kapcsolatban elmondta, ez azt jelenti: a lónak csatatempóban kell vágtáznia, ez pedig a pálya kör alakja miatt veszélyes a lovas számára. A gyorsaság miatt ugyanis a centrifugális erő következtében könnyen lesodródhat az állat hátáról.

Mint mondta, tudomása szerint ő az első, aki nyereg és kantár nélkül ezzel megpróbálkozik.
A rekordkísérletről felvétel készül, ezt elküldik a Guiness-rekordokat elbíráló bizottságnak. Fotókat is mellékelnek a videó mellé, ugyanakkor ezeket Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és egy közjegyző is hitelesíti. Az eseményen részt vesz Bajkó Tibor lovas szakkomentátor, aki szintén a kísérlet hitelességét fogja igazolni.