Huszártoborzó alcsíki településeken

Szombat reggeli ottjártunkkor benépesedett a lázárfalvi kőkereszt előtti tér, mindenki a huszárok bemutatkozását várta. „András Zoltán huszárkapitánnyal egyeztetve úgy döntöttünk, hogy idén összekapcsoljuk a falunapokat és a huszártoborzót. A bemutatkozót azért terveztük Lázárfalvára, mert nem olyan forgalmas, így nem zavarjuk a közlekedést. A helybéliek is sokat segítettek, felajánlották az istállóikat a lovak számára és a huszárok elszállásolásában is részt vállaltak. Minden este bográcsozás és mulatozás fokozza a hangulatot” – magyarázta Szántó László, Csíkkozmás község polgármestere.

A csíkkozmási falunapok programja gyermekfoglalkozásokkal kezdődött pénteken helyi pedagógusok vezetésével. Szombaton a huszárfelvonulás után helyi alkotók képzőművészeti kiállítását tekinthették meg a közösségi házban, utána pedig családos vetélkedőt tartottak a templomnál. Délután főzőversenyt szerveztek, később ügyességi vetélkedők és egy öregfiúk–ifjúság focimeccs következett. Este huszárbállal zárult a nap a lázárfalvi kultúrotthonban. Vasárnap egy közös testületi ülés után ünnepi szentmisét tartottak, ezután a huszárokkal együtt a közösség felvonult a Nyerges-tetőre, ahol megemlékező ünnepséget tartottak a nyerges-tetői csata 167. évfordulója alkalmából. A falunapokat utcabállal zárták a helyi sportpályán.

A Csíkszéki Gál Sándor Katonai Hagyományőrző Huszáregyesület első alkalommal szervezte meg az Alcsíki Huszártoborzót, a rendezvény célja, hogy felelevenítsék az 1848–49-es időszakot, mikor megjelentek a huszárok és honvédek a falvakban, hogy új katonákat toborozzanak. A lázárfalvi bemutatkozó helyszínén huszáregyenruhában, lóháton és teljes harci díszben gyülekeztek a huszárok, a felvonulást tánc követte, majd felkérték az ifjakat, akik csatlakozni szerettek volna, hogy lépjenek előre.

A bátor jelentkezőknek különböző próbákat kellett kiállniuk, meg kellett mutatniuk, hogy meg tudják ülni a lovat, ittak a király borából, és hivatalos esküt is tettek. Végül egy utolsó tánccal elbúcsúztak szeretteiktől, és immár huszárrá avatva indultak a következő helyszínre. A huszárok Lázárfalva után még öt alcsíki településre látogattak el: Csíkkozmásra, Verebesre, Nagytusnádra, Újtusnádra és Csatószegre. A rendezvényen a 2013-ban alakult csíkkozmási Bojzás Néptánccsoport és a Csíkkozmási Tuzson János Fúvósegylet szórakoztatta a részvevőket.

András Zoltán huszárkapitány lapunknak elmondta, céljuk a régi katonai hagyományok éltetése. „Régebben a parasztlegényekből toborozták a katonákat, elindult egy nagy csapat huszár és gyalogos, járták a falvakat, egy kicsit megbolondították a fiatalokat itallal, tánccal, hogy könnyebben beálljanak katonának. Az 1848-as forradalom alatt volt a legnagyobb mozgósítás, ezt szeretnénk mi is felidézni” – emelte ki András Zoltán.

Kérdésünkre, hogy mit jelképeznek a különböző színű viseletek, azt a választ kaptuk, hogy a sötétkék huszárruha a császári ruhákat idézi. „A forradalomkor a Mátyás-huszároknak már szürke ruhájuk volt, a barna pedig a gyalogos egyenruhát idézi” – tette hozzá a huszárkapitány. „Akinek múltja nincsen, annak jövője sincs. Ha a hagyományokat nem őrizzük, nincs amire alapozni” – mutatott rá a rendezvény fontosságára András Zoltán.

A toborzó sikerességét hangsúlyozták a csatlakozó fiatalok, akik lelkesen teljesítették a próbákat és tették le ünnepi esküjüket, amely a következőképpen hangzott: „Hazánknak esküszünk magyarságunk védelmére utolsó csepp vérünkig, készek vagyunk mindenünk feláldozásával oltalmazni azt, mert az minket azon felszólítással bír, hogy aki őt megmenteni nem siet, az cudar, az nem magyar”. A szentmártoni Szávuly Gellért is újoncként csatlakozott a huszárokhoz. „Vonz a történelem és a szabadságharc, nagyon szép dolog egy ilyen műsorban részt venni. Ha élesben menne, több mint valószínű, hogy akkor is csatlakoznék” – kalandozott el Szávuly.