Hétéves gyergyói hegedűs a színpadon

„Ritka a kis tanítványom tehetsége, viszont még ritkább az, hogy valaki ilyen kitartóan dolgozzon. Két éve dolgozunk együtt, ötéves korában kezdte a hegedülést a most első osztályos Robika” – mondta Veress Csaba, a Vaskertes Iskola csíkszeredai hegedűtanára. A hónap végén Szlovákiába utaznak, Galántán szervezik a Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűversenyt, melyre meghívást kapott a hétéves gyergyói hegedűs.

„Mindig komoly darabokat játszunk, van egy országos program, amit követünk, de mivel korábban kezdte a hegedülést Robika, olyan darabokat is játszik, melyeket a társai negyedik osztályban tanulnak. Viszont nem az a kérdés, hogy mit, hanem az, hogy miként játszik – a Kis kece lányomat is el lehet gyönyörűen játszani. Az elején, az első fél évben általában népdalokra, gyerekdalokra alapozunk, ezt követik a diákkoncertek, melyek előadási daraboknak számítanak. Ezekből annyit összeállított a tanítványom, hogy az már egy órányi önálló hangverseny” – ecsetelte a hegedűtanár.

A kora délutáni gyakorlóórán kerestük fel a kis hegedűst és tanárát. A felnőttes komolysággal muzsikáló gyermek hegedűje fölött mosolyogva biztosított arról, ne aggódjak, beosztja az idejét, marad idő játszani is. „Apaként jó érzés tölt el, hogy önálló hangversenyt ad a hétéves fiam, de pontosan tudom, hogy mennyit készül, gyakorol nap mint nap. Két dolog nagyon fontos, az egyik a jó tanár, a másik, hogy kitartó legyen, otthon is gyakoroljon” – mondta az édesapa.

Hangsúlyozta, szükség van a szigorra, mert ha a gyerekre hagyjuk, biztos, hogy nem a gyakorlást, hanem mást, számára könnyebbet fog választani. „Ha most a gyerek számára nehezebb is, ez a nehézség válik könnyedséggé, ahogy felnő. Átlag napi egy óra és egy negyed a rendszeres otthoni gyakorlás. Ha nyári vakáció van, ha téli, ezt az időt szigorúan tartjuk, általában heti egy nap ez alól kivétel. A gyerek olyan, mint a víz, a szülőnek egyik felől, a tanárnak másik felől kell partnak lennie, s ha valamelyik enged, a víz arra fog folyni – fogalmazott Mayer Róbert.

Igényes, pontos, szerény, életvidám gyerekként jellemezte Robikát tanítónője, Csata Ilona. „Nagyon pontos, és igényes magával szemben is, ez valószínűleg a zenélésnek tudható be. Rendezettek a felszerelései, és hihetetlenül szerény, nem kérkedik, és nem csúfolja a társait, nem tolakodó. Játékos, és képes nagyon rövid idő alatt átállni a komoly munkáról a szórakozásra. Hihetetlenül jól beosztja az idejét, ezért is jut mindenre, talán a társainál több ideje a játékra” – mondta a tanítónő.

„Büszkék vagyunk az elsős fiúcskára, igazi tehetség. Rengeteget dolgozik, sokat gyakorol, aminek természetesen megvan az eredménye. Kitartó munkával sok mindent el lehet érni, persze ebben az esetben a család is rengeteget tesz” – mondta Bernád Ildikó, a Vaskertes Iskola igazgatója. Hozzátette, anyagiakkal is segítik a közelgő galántai hegedűversenyen való részvételét.