Szent István király és a Szent Korona a folytonosságot, az életet, a megmaradást jelenti a nemzet számára, ahogyan a búza és az aratókoszorú is, amelynek szemeit a következő vetéskor mindig hozzákeverik a vetőmaghoz, hogy a következő évi termés bőséges legyen – mondta a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára szombaton Szolnokon, a Kárpát-medence kenyere rendezvényen.
2016. augusztus 20., 14:472016. augusztus 20., 14:47
2016. augusztus 20., 18:432016. augusztus 20., 18:43
Ugron Ákos Gábor átadta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a rendezvény fővédnöke üdvözletét, majd arról szólt, hogy Szent István műve, az államalapítás és az ország felvirágoztatása sokkal közelebb áll a vidéki közösségek életéhez, mint a paloták világához. Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. István görögül Sztephanosz, amelynek jelentése koszorú, korona – mondta, hozzátéve: a Szent Korona történelemformáló ereje magával ragadja az embert, a magyar népművészetet.
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a Kárpát-medence kenyerének elkészítéséhez a történelmi Magyarország területéről érkeztek a pékmesterek és az alapanyagok: az Alföldről a liszt, Kárpátaljáról a forrásvíz, a Felvidékről a burgonya, Székelyföldről a só, a Vajdaságból a kovász.
Kitért arra, hogy befejeződött az őszi búza aratása, idén jó lett a búzatermés: meghaladta az 5,2 millió tonnát, ezzel elérte a 2015-ös magas szintet. Hozzátette: a hektáronkénti 5,4 tonnás hozamra korábban nem volt példa.
Harcsa Béla, a Szolnok Televízió Zrt. cégvezető-főszerkesztője, az esemény főszervezője elmondta: új európai rekordként az idén 300 kilogrammos a Kárpát-medence kenyere. A kenyeret a sepsiszentgyörgyi Diószegi László vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztotta, gyúrta egybe augusztus 19-én a Szolnoki Művésztelepen, ahol a 2013-ban épült – Közép-Európa legnagyobb – házi kenyérsütő kemencéjében sütötték ki. A 300 kilogrammos kenyeret a szolnoki központi ünnepségen, augusztus 20-án este ökumenikus szertartás keretében szentelik meg.
Diószegi László az MTI-nek elmondta: a sütés a szokásos méretű kenyereknél jóval hosszabb ideig és magasabb hőfokon, mintegy kilenc órán át, 470 Celsius-fokon történt. Ezért az asztallapnyi, lepényszerű kenyér felületén vastag hamukéreg képződött, amelyet néhány percnyi hűlés után késsel és kifejezetten erre a célra szerkesztett kaparóval távolítanak el.
A kétnapos rendezvényen részt vesznek a vajdasági Zenta, a felvidéki Révkomárom, a kárpátaljai Beregszász, illetve Sepsiszentgyörgy vezetői, valamint Lipót és a lengyel Tarnow képviselői is. Ezeken a településeken is megáldják, megszentelik, majd közös emlékszalvétán szétosztják az ünnepi kenyereket. Több éve a Kolozsvári Magyar Napokra is készül egy hasonló nagyságú „testvérkenyér” Szolnokon.
A városi televíziók együttműködése révén egy televíziós híd köti majd össze a részt vevő városokat, így egymás ünnepségeiről is tudósítanak. A program hat éve a Szolnok Televízió és a Diószegi pékség kezdeményezésére indult és a Kárpát-medencei népek közös sorsát, valamint a magyar nemzet összetartozását szimbolizálja. A kenyérsütéshez kapcsolódó kétnapos rendezvényen számos népzenei, művészeti esemény és vásár várja a Szolnoki Művésztelepre látogatókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!